Felülettisztítás/fertőtlenítés újraértelmezve
A világ folyamatosan fejlődik és ebben a fejlődésben néha egészen meglepő dolgok is vegyülnek. Ezek közül az egyik, hogy vajon a fertőtlenítő takarítás csak és kizárólagosan fertőtlenítő szerek alkalmazásával képzelhető el vagy vannak teljesen reális és elfogadható alternatívák. Netán a mégis csak megvalósítható a környezetbarát fertőtlenítés?
Kezdjük talán azzal, hogy minden állítás végső soron valami objektív eredményre kell, hogy épüljön. A fertőtlenítés vonatkozásában már magyar nyelven is a kutatók rendelkezésére áll egy viszonylag új szabvány, aminek célja, hogy szabályozza a vizsgálatokat. A szabvány neve: MSZ EN 16615:2015 Kvantitatív vizsgálati módszer baktericid és penészgomba-ellenes hatás értékelésére nem porózus felületeken mechanikus hatással, törlőkendő használatával, orvosi területen (4 mezős vizsgálat). Vizsgálati módszer és követelmények (2. fázis, 2. lépés)
Mindez azt jelenti, hogy valahol már átléptük azt a paradigmát, hogy a fertőtlenítés csak és kizárólag kémiai ágensekkel történhet, és hogy mindenképpen az lenne az ideális helyzet, ha a célzott felületen pusztítjuk el vagy inaktíváljuk a nem kívánatos mikroorganizmusokat. A szabvány alapvetően egyszerre képes kezelni a kémiai és a mechanikus hatás eredményeit és azok kombinációit is.
Erre példa a legújabb kutatás is, ami a VILEDA PROFESSIONAL MicronQuick törlőkendő tulajdonságait vizsgálta. A rendelkezésre bocsátott dokumentáció szerint a kendő 40 gr tisztított vizet tartalmazott és függetlenül attól, hogy a rendszerben nem volt fertőtlenítő hatású anyag, az ezzel végzett kísérletek igen jó eredményekre vezettek. A szarvasmarha-koronavírussal végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a törlőkendő 99, 86%-os (2,88 logos) redukciót valósított meg. Itt a nem kivonatos mikroorganizmusokat nem a felületen pusztítjuk el, hanem eltávolítjuk onnan (mivel beleragadnak a kendőbe) és a valódi fertőtlenítés, majd a mosógépben lesz, amikor a kendőket újra használhatóvá tesszük.
Ez azt jelenti, hogy 10 db. 38 x 40 cm kendőt hajtogatnak egy kis vödörbe és erre 400 ml tisztított vizet öntenek (2 pohár). Mondhatni, hogy a jövő, ezek szerint az előre impregnált kendőké. Ha abból indulunk ki, hogy egy törlőfelülettel (10 x 19 cm) 1 négyzetmétert törlünk le, akkor egy kendő 16 m2 letörlésére elegendő, ez 10 kendő esetén 160 m2 felülettisztítást jelent és mindezt 400 ml vízzel. Ez tehát azt jelenti, hogy 250 ml, vagyis 0,25 l/100 m2 a vízfelhasználás. Kérdés persze, hogy milyen normaidőkkel számolhatunk, de ha 100 m2/óra az irányadó norma, akkor egy 8 órás műszak alatt, ha más feladatot nem végez, a 800 négyzetméternyi felület megtisztítására 50 kendőre lenne szüksége.
A jövő természetesen rejt még néhány izgalmas kérdést. Talán az első és kulcskérdés, hogy az előkészítő impregnálás alapvető szabályit betartják-e? Aztán az is lehet kritikus, hogy megfelelően hajtogatják-e a kendőt és egy törlőfelülettel mekkora szakaszt törölnek le. Nyilván ennek valahol az alapja, hogy rendelkezésre áll a megfelelő mennyiségű kendő és azokat nem a takarító mosogatja menetközben. Természetesen a színkódok és annak logisztikája is fontos.
Tehát a jövő lehet fenntartható, környezetbarát és egyben gazdaságos is, miközben hihetetlenül magas minőségű tisztaságot lehet megvalósítani. Az eszközrendszer itt van, de a kezelésük talán még kérdéses és az is, hogy a döntéshozók valóban szakszerűen és technológiahelyesen vezetik majd be a rendszert.
