Egy egyesület felépítése a semmiből nem egyszerű kihívás.

Az első és alapvető kérdés, hogy az adott közösségben van-e igény arra, hogy valamit közösen valósítsunk meg, valamit, ami nem a puszta megélhetés kérdése, hanem egy olyan dolog, ami történelmet ír.

Fontos, hogy itt nem csak igénykérdés a dolog, hanem az a felismerés is, hogy bizonyos eredményeket nem lehet egyénileg elérni, azok csak akkor tudnak eljutni a végkifejlethez, ha konszenzusban születnek. Meghatározóan fontos, hogy a közösség elfogadja és alkalmazza az eredményeket, másképpen azok nem szilárdulnak meg. Ez a megszilárdulás jelenti azt, hogy egy közösségében, egy szakmában vagy egy szektorban kialakul egy szakmai kultúra.

Miről fog szólni a közgyűlés?

Először is a legfontosabb kérdés, hogy mik a céljaink és milyen eszközökkel érjük el majd azokat. Mindezt megelőzően kell, hogy legyen egy víziónk, egy úgynevezett ideális helyzet és ezt célozzák a céljaink.

A vízió az, hogy kialakuljon egy olyan kompetens szakmai közösség, amelynek képességei oly annyira eredményessé tudják tenni az őket alkalmazó szolgáltató szervezetet és a piaci körülményeket, hogy az legális körülmények termelődjön meg olyan juttatások fedezete, amivel ez a közösség közösségként és egyénként is elégedett lesz.

Tehát a mindennek az alapja a kompetens személy, amely aztán közösségeket és közösségen belül szakosodott hálózatokat hoz létre, amik kiérlelik az optimális működést. Ezek a modellek nem születnek meg spontának, ezeket tervezni, tesztelni, terhelni és folyamatosan fejleszteni kell. A végső célt valójában soha nem érjük el, de egy pont után már az utazás is élményeket adhat. Egy pont után már élhetővé válik az üzletág, a munkaadó.

Tehát az első lépés, hogy az egyénnek elsősorban szakmai szempontból jobbnak kell lenni. Ugyanakkor ez nem csak pusztán szakmai kérdés, hanem egy szakmai közöségépítés is és ebben a kontextusban a nemes verseny és a presztizs meghatározó motivációs elemként tudják segíteni az egyén erőfeszítéseit.

Ennek megfelelően a regisztrációt követően a tagnak el kell dönteni, hogy a négy országos kollégium melyikéban akar kifejteni munkát. Miért fontos ez?

Az IRÁNYELV kollégium célja, hogy azzal, hogy a szakma szabályait pontosan megfogalmazza és ezeket egyszerű szabályokba önti segítséget ad abban, hogy a szakember jól szocializálodjon, a lehető leggyorsabban integrálodjon egy szervezetbe és ott minél gyorsabban váljon annak hasznos, termelő tagjává. Lehet, hogy egy csomó szabály még nincs lefektetve, nincs megfogalmazva, de megalkotásukkal egy sor hibát kerülhetünk el, egy csomó zsákutcába nem fogunk belemenni. Ez egy nagyon komoly munka és ne feledjük, hogy a ma irányelvei, később majd szabványokká állnak össze és lehet, hogy néhány szabvány majd jogerőre is emelkedik.

Az ÉRTELMEZŐ kollégium célja, hogy a szakkifejezések mindenki számára érthetőek legyenek. A szakkifejezések ismerete, egyben mutatja a tájékozottságot is, nem véletlenül született a „tolvajnyelv” kifejezés, ami azt jelenti, hogy aki nem ismeri, nem beszéli egy adott közösség szlengjét, azt a közösség nem fogadja be, nem ismeri el. Tehát ennek a kollégiumnak az alapvető tevékenysége és folyamatosan és vég nélkül elemzi az szakszavak ismert definiciót és ha kell javítt rajtuk, továbbá keresi azokat a kifejezéseket, amelyek fontos szakmai szempontokat azonosítanak és ha ezeknek még nincs definicióija, akkor megalkotja azokat.

Az élet azonban nem mindig fenékig tejfel és ameddig nem érkezünk meg abba az ideális világba, mindig lesznek munkadó/munkavállaló konfliktusok, súrlodások, visszaélések. Annak érdekében, hogy ezeket elkerüljük, kiiktassuk és etikus munkakörnyezet valósítsunk meg életre hívtuk a MUNKAÜGYI kollégiumot. Ennek a kollégiumnak a célja az, ahogy azon dolgozzon, hogy miként lehet elérni a nyer-nyer állapotot a foglalkoztatásban. Ebben a kollégiumban vetjük el az igazi klasszikus szakszervezeti, munkavállalói érdeképviseleti munka alpjait. Mivel a szervezet tagjai nem csak munkavállalók, hanem cégvezetők és válllkozók is, remélhetőeleg ez a munka az egyesúly és a korrektség jegyében zajlik majd.

Nem utolsó sorban tanán a legérdekesebb kollégium maradt a végére. A VERSENY kollégium célja, hogy megtaláljon minden olyan formát, ami folyamatosan vagy kampányszerűen vagy egy-egy kiemlet eseményen megvalósítsa a személyi minősítés rendszerét. Úgy látjuk, hogy a személy szakmai és emberi fejlödésére vonatkozóan nem csak a fejlődés a fontos, hanem az objektív visszaigazolás is és szakmai társadalmi presztizs úgyszintén. Ennek a keretrendszerén fog dolgozni a kollégium, azokkal a tagokkal, akiknek ez kiemelten fontos.

Egy tag több kollégiumban is dolgozhat, de le kell adni a voksát egy adott kollégiumra. Ennek nem csak erkölcsileg van jelentősége, hanem ananygilag is, ugyanis egy kollégium költségvetése úgy jön létre, hogy az elsődleges tagjai tagdíjának egy meghatározott része a kollégium virtuális számlájára írodik jová.

A közgyülésünk rendkivül fontos döntése lesz, hogy a következő 3 évben, hogyan osztjuk meg  a tagdíjakat kollégiumok, a regionális szervezetek és az egyesületi központ tekintetében.

Az alapszabály azonban még megjelöl egy fontos célt. Ez részben következi az első célcsomagból is, de jelöl valami újat is. Itt egyrész alapvető szerepe és jelentősége van egyszerre mind a négy kollégiumnak és ez feltételez egy kollégiumok közötti együtműködést is. Lehetséges az is, hogy adott esetben az ezzel kapcsolatos kihívások régionként is eltérő sajátosságokat mutatnak és ebben a vonatkozáásban az adott régió is bekapcsolódhat az együttműködésbe.

Mint látszik ez egy nagyon komplex struktúra, aminek a munködtetése nagy kihívás, de reméljük ennek meg fogunk tudni felelni.

Fontos szempont, hogy azok a régió elnökök jelöltek, aki az alakuló ülésen nem voltak jelen (igazolt hiányzók), azokat is beemeljük az alapszabályba és ezen kívül még meg kell választanunk a kollégium elnököket is, akikek szintén elnökségi tagokká szertnénk tenni. Ennek megfelelően az egyesület tisztségviselőinek száma 13-ra emelkedik.

Mindezeket követően beszámolunk az adminisztratív működés rendszeréről és ezzel együtt a következő fontos döntés, hogy az egyesület mint országos szervezet, hogyan működjön a jövőben.

Az alapvetőe kérdés, hogy miként modelezzük le a képviseleti demokráciát, mert ha elérjük a 100 – 150 tagot, már nem nagyon lesz esélyünk arra, hogy határozatképes közygülést hívjunk össze.

Ennek megfelelően egyrészt az elnökség működési rendjében kell döntést hozni, másrészt a regionális szinten való működés és a küldöttek kiválasztáásnak módjában.

Továbbá még egy nagyon fontos kérdés van hátra. tehát miután kialkitottuk az országos rendszerünket, a következő nagy lépés az, hogy miképpen érjük majd el a 10 vagy 20 ezres létszámot? Itt alavetően majd minden tisztségviseőnek, de minden tagnak is rendkivül nagy szerepe lesz abban, hogy az egyesülettel kapcsolatban hogyan komunikál és hogyan tudja segíteni, hogy felépüljön egy valódi, működő szervezet.

Itt majd elöször is egy szabad beszélgetést kell lefolytatnuk arra vonatkozóan, hogy ki hogy látja a helyzezet és kinek milyen szakmán belüli kapcsolati tőkéje van? (folytatjuk)

Regisztrációs felület!