Ez egy olyan szám, ami az addigi legnagyobb aktivitást kiváltó posztnak a duplájánál is több. Ezért aztán gondoltam, hogy itt az alkalom a célközönség minősítésére, nem selejtezésére, hanem minősítésére és minden posztolót meghívtam egy belső klubba, aminek FM KÉPZŐ KLUB lett a neve. A párbeszéd itt folytatódott.

A dolog azonban evolvált egy kicsit és megjelent még két alternatíva. Az egyik a szabvány, a másik pedig egy honlap. Aztán az egész vita, beszélgetés és fejlesztési agymenés egy ponton túl nem tudott jutni. Ez persze nem jelenti azt, hogy meghalt, csak most van az a pont, ami egy különlegesebb beavatkozást igényel.

Az ábrán látható három halmaz: A, B és C.

A, az eredeti felvetés. Egy szakkönyv fontos mérföldkő, nem biztos, hogy rögzíti a teljes és megkérdőjelezhetetlen igazságot, de mindenképpen egy szintézise az adott pillanati valóságnak, nyilvánvalóan a szerző szemszögéből.

B, a szabvány, vagy szabványok, ami először a budapesti alakuló ülésen vetődött fel és alapvetően támogatásnak örvendett. Egyelőre „emésztés alatt” van, de vannak fejlemények is és hamarosan lesz előrelépés.

C, egy honlap, ami már az új klub felületén vetődött fel és számtalan indok miatt megvalósítása időszerű is lenne.

Azért, hogy pontosan értsük, hogy pontosan hol is vagyunk ebben a fejlesztésben, fontosnak látom tisztázni egy két dolgot és összefüggést. Talán tudok okozni ezzel pár mozgósító felismerést.

A szakkönyv egy „sötét világ”. Nem kell megijedni, nincs ebben semmi fekete mágia, pusztán arról van szó, hogy a szakmában az olvasás nem jellemző. Vagyis egy szakkönyv alapvetően presztízskérdés, van mire hivatkozni és valószínű, valamilyen szinten jelen is van a legtöbb ember életében, de nem olyan mértékben, ahogy az szakma fejlődése érdekében elvárható lenne. Nyilván ebben benne van az is, hogy nagyon kevés szakkönyv áll rendelkezésre magyar nyelven. Ez persze pozitív is lehetne, mert a megrendelő esetleg megörülne, hogy végre van valami leírva, amihez lehet igazodni és ez adott esetben nagyobb figyelmet jelentene. Persze most ez fikció, mert meg kell még írni. nyilván ha felvettem, van ilyen szándék bennem, hogy megírjam.

A szabvány már egészen más tészta. A szabvány presztízse lényegesebben magasabb és sokkal erősebb hivatkozási alap, bár a takarító szektornak jelenleg csak egy szabványa van és az is kétséges hasznosságú, mert a szakma egy bizonyos házi feladatot nem végzett el. Lényegében tehát itt az ideje, hogy ezen a téren is történjen valami.

A szakkönyv és a szabvány metszéspontja is izgalmas kérdés, mert bizonyos szempontból a szabván a szakkönyvek szintézise, persze ha nincsenek szakkönyvek ez egy nehéz helyzet. Azt azonban tisztán kell látni, aki ad magára, akkor annak ez felkérő keringőre, mert gyorsan publikálnia kéne, mit gondol a szakma bizonyos szabályozásinak politikájáról, logikájáról és egészen pragmatikusan arról is, hogy mit kéne szabályozni (AB).

Ugorjuk a neuralgikus pontra. A honlap új felvetés volt és sokan hozzászóltak. Viszont a csoport nehezen akarta megérteni, vagy mai napig nem értette meg, hogy itt van a legnagyobb és legkritikusabb pont. A honlap csak akkor jöhet létre, ha annak van gazdája, ami lehet természetes vagy jogi személy. Elhangzott érdekes megközelítések, mint az érdekmentesség vagy a függetlenség, amik nem teljesen értelmezhetőek is. Hiszen a honlap érdekek mentén jönne létre. Az az érdek, hogy a megrendelő tájékozottabb legyen, és kedvezőbb döntéseket hozzon. Kinek kedvezőbbet? Egy olyan körnek, aki meg van győződve arról, hogy a tiszta szakmaiságot képviseli. Ok és persze így a függetlenség is kilőve, hiszen akkor hozzá nem értőkre kéne bízni a projektet.

Térjünk vissza a tulajdon kérdésére. Egy szakmai honlap ilyen értelemben akkor lenne a legszerencsésebb, ha az egy szakmai szervezet kezében lenne egy szakmai/szakmapolitikai szerkesztőség felelőségi körében. Hát ebben az esetben várjuk, meg mit reagál az éppen tisztújítás előtt lévő MATISZ. Nyilván lehet egy alternatíva is, például egy ténylegesen független cég, akinek azonban mégis valamilyen érdeke lenne szponzorálni egy ilyen média felületet. Itt is van egy feldobott labda.

Nézzük azonban a honlap és a szabvány metszéspontját (BC). A szabvány letölthető és alapvetően az MSZT (Magyar Szabványügyi Testület) pénzért adja, tehát aki el akarja olvasni annak azt meg kell vásárolni. nyilván lehet rá hivatkozni, sőt úton útfélen kell is, mert szabvány nélkül nincs ipar. A szabvány tehát keretbe foglal, egyértelműsít és egyébként parttalanná váló vitákat tud lezárni. Egy szakkönyvnek nem feltétlenül van meg ez az ereje. Ez lehet a honlap kiemelt tartalmi eleme.

A honlap és a szakkönyv, szakkönyvek metszéspontjában (AC) egy kicsit már más a helyzet. Ez is nélkülözhetetlen tartalmi eleme a honlapnak, de ez is csak hivatkozási szinten. Ugyanakkor itt helye van a szintézisnek, kritikának és új nézőpontok felvetésének. Ez persze feltételezi, hogy az olvasók a szakköveket is elolvasták és érdemben értik is miről szól a diskurzus. Szóval ez a rész ilyen értelmiségi dolog is egyben.

Mindennek persze a vége vagy csúcsa, hogy a három halmaz szerkezetében van egy X faktor, ami a soha meg nem ismerhető igazság. Ti mit szoltok mindehhez?