Aranybánya

25 éve foglalkozom a tisztítás-technológiával és itt időnként megosztom a tapasztalataimat. Négy témát viszek: A takarítás történelme (THE HISTORY PROJEKT), a szakmai fejlesztést és mentorálást (RENESZÁNSZ 2.0), a piac monitoringját (TAKARÍTÓ SZEKTOR JELENTÉS) és piacon elérhető technológiai kínálat lényegi elemzését (TECH PROJEKT). Ezen kivül vannak még ötleteim, de van egy fő munkám is, az a szakértési pozicíó és sokkal több már nem fér bele.

Videótár

Best Value

2017.07.25.

SzakmaSztár

2016.04.21.

Boeing fejlesztés

2016.04.08.

Szavazás

Milyen gyakran nyitja meg ezt az oldalt?

Szavazok

Személyesen és tiszta szívből (18.11.16)

 

Személyesen és tiszta szívből (18.11.16)

Azt gondolom, hogy a takarítási szakma olyan kihívásokkal küzd, ami 20 - 30 évvel ezelőtt nm volt kérdés, és ezért ma nincs is benne a vállalkozási kultúrában sem. A takarítási vállalkozás alapmodellje, hogy az volt, hogy élelmes emberek (de nem menedzserek) el kezdtek szervezni olyan embereket, akik rendelkeztek bizonyos kompetenciákkal.

Mivel ezek a kompetenciák általánosan minden nőben ott voltak korlátlan mennyiségű munkaerő állt rendelkezésre. Ráadásul mivel ezek a nők az esetek döntő többségében nem tudták és nem is akarták erőteljesen képviselni saját érdekeiket, rendkívül olcsó munkaerőnek számítottak. Ebben benne van minden ami a IXX. század patriarkális sajátossága, és nyilván ami még megmaradt ebből a XX. században is.

Tehát az üzleti modell már az 1810-es évektől (cselédközvetítő) az volt, hogy olcsó, kiszolgáltatott munkaerő kínálat mellett elégítettek ki egy viszonylag magas társadalmi és szakmai szükségletet, hasznot húzva mindkét fél szükségletéből.

Erre az állam is felfigyelt (nagy késéssel) és először 1876-ban, majd 1902-ben szabályozta a piacot, több, de inkább kevesebb sikerrel. Ezek a maguk idejében egészen „izgalmas” törvények voltak.

Ennek a szabályozási kísérletnek a következő megnyilvánulása 2005-ben következik be, egy kicsit több mint 100 éves késéssel. Persze ez is csak részben és csak többé kevésbé szakmailag. Más szabályozás kifejezetten csak a takarításra nincs, a mai napig. A szakmai szabályozás 2007-ben és 2016-ban lépett ugyan egyet előre, de a kedvező társadalmi megítélés még várat magára. Viszont bérek szépen növekednek, mert a munkaerő kínálat drasztikusan csökken. Viszont a szakmai tudás nem növekszik. Legalábbis spontánul nem. Ugyanis az emberek tudata, még megrekedt a XIX. században. Bármennyire borzasztó is, ez a kendőzetlen igazság.

Ha ebben a kihívást látod és nem a problémát töltsd ki a kérdőívet.

"Szektoriális"

Ez a véleményem!

Név *:
e-mail *:
Elfogadom, hogy az értékkihívás belekényszerít abba, hogy fejlesztenünk kell az embereinket! *:

Elfogadom, hogy a jelenlegi rendszer nem inspirálja az embereket és abszolút realitás számukra, hogy részükről nem kell fokozniuk saját értékeiket, ahhoz, hogy magasabb fizetést kapjanak! *:

Elfogadom, hogy a 30%-ot kisebb szakaszokra vagy szakmai szintekre kell osztani, és ennek meg kell határozni olyan szinteket amelyek, túlmutatnak a jelenlegi állami szabályozáson! *:

Elfogadom azt, hogy ezt, senki mást nem tudja megtenni helyettünk, sőt továbbgondolva egyenesen borzasztó lenne, ha ezt más tenné meg? *:

Elfogadom, hogy mindezt szektor szinten kell megvalósítani! *:

Mobil telefon:


A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező!

vissza

Hozzászólások

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:
A cikkhez még nincs hozzászólás.
Legyen Ön az első hozzászóló!