Aranybánya

25 éve foglalkozom a tisztítás-technológiával és itt időnként megosztom a tapasztalataimat. Négy témát viszek: A takarítás történelme (THE HISTORY PROJEKT), a szakmai fejlesztést és mentorálást (RENESZÁNSZ 2.0), a piac monitoringját (TAKARÍTÓ SZEKTOR JELENTÉS) és piacon elérhető technológiai kínálat lényegi elemzését (TECH PROJEKT). Ezen kivül vannak még ötleteim, de van egy fő munkám is, az a szakértési pozicíó és sokkal több már nem fér bele.

Videótár

Best Value

2017.07.25.

SzakmaSztár

2016.04.21.

Boeing fejlesztés

2016.04.08.

Szavazás

Milyen gyakran nyitja meg ezt az oldalt?

Szavazok

Piaci látlelet 2018 (18.06.13)

 

Piaci látlelet 2018 (18.06.13)

Azt gondolom, hogy ez egy fontos jelenség, még nem tudom hova vezet, és mit eredményez, de nagyon elgondolkodtató. Már több mint egy éve felvettem azt a szokást, hogy kedvelem a FB-n megjelenő takarító cégek oldalait. Ezzel az adatbázissal eddig nem kezdtem semmit, mert egyrészt ismert cégek voltak, másrészt meg nem nagyon volt időm erre. Tegnap azonban megszámoltam őket és néhányukat fel is hívtam.

517 új cég a FACEBOOK felületen. Döbbenet, mert amikor azt mondom, hogy új, akkor olyan cégekről beszélek, amikről én sem halottam. Ok, mégis csak van egy réteg, aki lát fantáziát a takarításban.

Mélybérre ásva azonban a helyzet nem ennyire rózsás. Az 517 cégből találomra felhívtam 60 céget és a velük való beszélgetés nagyon elgondolkodtatott. 10% körüli felmérés nem reprezentatív, de több mint semmi, azért az mutatja, hogy érdeme ezen a vonalon tovább menni vagy nem.

A válogatás alapja az volt, hogy sorba vettem a cégeket, és akinek volt telefonja, azt felhívtam. Elöször is mint a 60 telefonnal, már elsőre sikerült megtalálni a döntéshozót és a „cégek” közül 50-en vállalkozás, 8 Bt. és 2 Kft. volt. Nézzük a statisztikai adatokat:

1) Az vállalkozók és cégvezetők közül csak három hallott arról, hogy a takarítás államilag elismert szakma lenne. Azonban ennek a háromnak sem volt semmilyen szakirányú végzettsége. A 60 vezetőből 1 tervezte, hogy valamit azért kéne tanulni.

2) Az is nagyon izgalmas, hogy vannak önkormányzatok, akik a vállalkozási engedély kiadását szakmunkás bizonyítványhoz kötik és vannak olyanok, ahol ez fel sem merül. Az 50 vállalkozóból 2 esetben kérték és ott volt is valami rokon, akinek megvolt. Pontosabban a megkérdezett vállalkozóknál ez az arány, azt, hogy ez a küszöbfeltétel hány vállalkozás létrejöttét akadályozta meg nem tudjuk.

3) Kérdésemre mindegyik elmondta, hogy fogalma sincs arról, hogy mit tanulhat a tanfolyamon, egy szakmunkás vagy egy szolgáltatásvezető. Mindnyájan az elmúlt 2 évben vágtak neki ennek a piacnak és elsősorban azért, mert ehhez nem kellett szinte semmi alaptőke. A piactól sem kaptak soha semmilyen visszajelzést, hogy ez fontos lenne.

4) A 60 piaci szereplőből 42 vállalkozás, társasház és magánlakások takarításával kezdte és előtte még csak nem is takarított takarító cégnél. Tulajdonképpen jelentős részük 0 tapasztalattal vágott neki a dolognak. 8-an voltak, akik már takarítottak rövidebb, hosszabb ideig cégeknél, de aztán elsodródtak a szakterülettől és 20-an voltak, akik azt mondták, hogy miközben egy takarító cégnél dolgoztak, aközben kezdték meg cégük fejlesztését. Néhányan közülük, pontosban négyen, ma is takarító cégnél dolgoznak, de vannak saját munkáik is.

5) A 60 szervezet jelenleg jellemzően magánházakat és kis irodákat takarítanak. A 60-ból kettő már végzett nagytakarítást pékségben, étterem konyhájában és egészségügyi intézményben is. Alapvetően úgy tekintenek erre a vállalkozásra, mint szerény megélhetési formára és különösebb fejlesztésekben nem gondolkodnak. A piacról minimális ismereteik vannak és csak annyit tudnak, hogy vannak nagy cégek is milliárdos bevétellel.

6) A 60 szervezetből 2-nek van alvállalkozói szerződése egy nagyobb takarító céggel, de a többi szervezet minden munkája fővállalkozás.

7) A 60 szervezet bevallásuk szerint összesen 250 embert foglalkoztat, nagy részüket 4 órás műszakban.

Azt hiszem, ez a terület még megér egy kis kutatást, mert a 250 + 60 fő közül csak háromnak van takarító vagy tisztítás-technológiai szakmunkás bizonyítványa és a 60 vezető közül egynek sem tisztítás-technológiai szolgáltatásvezető bizonyítványa. Ha ismeritek a „cipőügynök Afrikában” viccet akkor itt senkinek nincs cipője. Ha nem ismeritek, akkor majd július 10-én a SZOLGÁLTATÁSVEZETŐ NAPON elmondom.

Ez a tény önmagában talán még nem jelent semmit, nyilván érdekes lehet, hogy mit mutat a statisztika az 500 vállalkozás vonatkozásában, és hát nagy kérdés, hogy egy új piaci szereplőben mikor fogalmazódik meg, hogy a FACEBOOK olyan felület, amin jelen kell lennie. Ez persze mutatja azt is, hogy mai világunkban, a marketing sokkal előbbre van, mint maga a szakma.

"Piaci látlelet 2018"

A szervet/vállakozó neve *:
Alapítási éve *:
Havonta szolgáltatott munkaórák összesen *:
e-mail *:
Weblap/Facebook:

A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező!

Az viszont már nagyon fontos adat, hogy a 60 cég valamilyen jövedelmet termet 310 embernek és ez vállalkozásonként egy kicsit több mint 5 fő. Ha ez most reprezentatív adatnak számít, akkor az 500 vállalkozás körülbelül 2.500 embert foglalkoztat és ez már olyan szám, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül. Ha ezeket az embereket átlag négy órába veszem számításba, és óránként 200 négyzetméter teljesítményt számolók rájuk, akkor ez egy 2 Millió négyzetméteres piac, ahol biztos van legalább 800 – 1.000 megrendelő. Na, ez így együtt már olyan tétel, ami vonzó lehet bármely kutatónak.

Tovább megyek, nem tudjuk, hogy az új szeplők hány százaléka ez az 500 cég! Mivel a 60 megkérdezett cég közül egynek az árbevétele sem haladja meg az éves 100 millió Forintot, de az átlaguk csak 40 Millió körül van, ezek mind olyan méretű cégek, amik piaci felmérése rendkívül nehéz. Cserébe viszont az is lehet, hogy van belőlük vagy 4 000 és birtokolják a teljes takarító piac 20 - 30%-t, de az is lehet, hogy ennél is többet. Ilyen értemben viszont, nagyon fontos szempont, hogy – óvatos becslés szerint – az a 6 000 vagy 16 000 megrendelő, akit ők kiszolgálnak, milyen vélemény formál a takarítás piaci kínálatáról és persze az is, hogy mennyire ért hozzá.

Nem látunk minden statisztikát, és ami megjelenik az is viszonylag későre, de az érzésem az, hogy a piac nagy átalakuláson megy keresztül.

-          Elöször is, a lakosság viszonylatában a piac dinamikusan növekszik, sokkal dinamikusabban, mint a közületi szférában. Az új cégek nagy része ezen a piacon aktív és a kiindulási alap, hogy ide nem kell több szakértelem, mint egy jó háziasszonynak.

-          Másodszor pedig a közbeszerzési piac és az üzleti szféra piaca, mint minőségben, mint pedig az elérhető díjak mértékében kezd markánsan elválni. A közbeszerzésnél csökken a piaci verseny, már csak 10 – 15 cég van igazi versenyben, az árak mégsem emelkednek markánsan. A piaci területen már vannak 2. 500 és 3. 500 forintos rezsióradíjak is, ugyanakkor itt már belép a minőségmérés is. A piac 5 000 négyzetméteres egységei alatt a szolgáltatói tőkeelázottság egyáltalán nem kérdés és nem is „küszöb”, azonban e fölött már olyan igények jelentek meg, aminek nem mindenki tud megfelelni.

-          Harmadszorra, a közbeszerzési piacon egyre erősebb alternatíva kezd lenni a visszaszervezés. Függetlenül attól, hogy a megvalósult projekteknél ma sincs szakmai vezetés és csak azért elégedettek, mert saját munkájukat és döntésüket egyelőre nem akarják kritizálni.

-          Negyedszerre a piacon gyártói oldalról sok innováció van, de a szolgáltatói oldal ezeket vagy még nem fedezte fel, vagy felfedezte, de nem hisz bennük, vagy hisz bennük csak nincs befektethető tőkéje ezekre. Ezért a piac leginkább az állóvízre hasonlít és mindenki kivár lesz-e valami „villám” ami belecsap.

Apropó „villám”, a piaci trendekből az szűrhető le, hogy az állam készül valamilyen szabályozásra, mert több „műhelyben” is készülnek felmérések és gyanúsan sok helyen kerül elő a visszaszervezés, mint nem sürgős, de nagyon fontos kérdés. Az eddigi piacszabályozási stratégiák tapasztalataiból kiindulva a ciklus végére valami biztos lesz. A szakképzéshez kötött terület, valószínű, hogy az Európai gyakorlat hóz fog igazodni és akkor a közületi piacon várhatóan körülbelül 250 cég marad, a jelenlegi 4500-ból. A maradéknak sem kell megszűnni, számukra szabályozatlan és szakképzettséghez nem kötött marad a lakossági piac. Ez a szétválasztás még nem okoz, nagy felfordulást, az igazi pánik majd akkor törhet ki, ha megjelenik a piacon valamelyik nagy európai szereplő és kipróbálja, hogy a „nagy váltást” milyen tapasztalatokkal lehet végigcsinálni. Azt tudjuk, hogy Európában is trendforduló előtt áll a piac, mert most már nagyon nagy gát a munkaerőhiány. A megváltást sokan a digitalizálásban/robotizálásban/technológiaváltásban látják, azonban ehhez a takarító szervezett teljesen át kell rendezni. Ennek egy nagy akadálya, hogy a jelenlegi középvezetői állomány, akiknek a változást le kéne menedzselni, szakmai és emberi képesség szempontjából jelenleg erre még nem alkalmas, de az is lehet, hogy soha nem lesz alkalmas. Az pedig minden cégvezetőnek kínos lenne, és nagy munka, ha egyszerre kellene egy új céget építeni.

Csak halkan jegyzem meg, hogy nagy Európai cégeknél vannak olyan reálisnak látszó forgatókönyvek, hogy a Visegrádi országok lehetnének egy nagy kísérlet terep arra, hogy lemodellezzék – nem nagy vesztességek árán – hogy a piac miképpen élné meg, ha fenekestül felfordítják és a takarításból hirtelen valami csúcsminőségű higiéniai tudományos szolgáltatást csinálnának. A marketing eszközrendszer és a pénz is meg van rá, az újfajta technológiák és a NASA pontosságú minőségmérési rendszerek meg a hozzájuk tartozó ideológia is rendelkezésre állnak, de a legfőbb ok, amiért még nem vágtak bele, az a piac teljes mértékű szabályozatlansága!

Tehát a szabályozás sem olyan egyszerű kérdés, nagyon át kell gondolni, még akkor is, ha ez a piac relatív nem nagy 150 – 250 Milliárd körül, ami a GDP 1,5 – 2%-a.

vissza

Hozzászólások

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:
A cikkhez még nincs hozzászólás.
Legyen Ön az első hozzászóló!