• ask the expert
  • Szolgvez könyv
  • Szolgáltatások és termékek megrendelése

Ne becsüljük alá a takarítandó terület megbecslésének jelentőségét (19.05.16)

 

Ne becsüljük alá a takarítandó terület megbecslésének jelentőségét (19.05.16)

A mai megrendelői gondolkodás szerint egy létesítmény felmérése nem fontos szempont az szolgáltatási díj meghatározása során. A megrendelők döntő többsége azt képzeli, hogy egy 5 – 10 vagy 20 000 négyzetméteres létesítmény egy 15 perces bejárással felmérhető. Ez az elképzelés évtizedek óta valamiért nem változik.

A takarító cégvezetők, ha nem az érzéseik alapján mondanak árat, akkor átlagnormákkal számolnak, és egyszerűen ők sem tartják reálisnak, hogy pontosan kiszámolják, hogy mi az időszükséglete egy adott szolgáltatásnak. Ugyanis meg vannak győződve arról, hogy a vevő nem az optimális időráfordítás szerint dönti el, hogy mennyit szánjon a takarításra.

Ez így van, nem is vitás és nem is fog változni, amíg a szolgáltatók kritikus tömege nem ad visszajelzést arról, hogy a szubjektív alapon megbecsült díj, köszönő viszonyban sincs azzal az összeggel, ami fedezné az elvárt időráfordítást. Közben persze ott van a háttérben a hatékonyság kérdése, mert a megrendelő mondhatja azt, hogy az elvárt feladatokat gyorsabban kell elvégezni. Ami persze lehet reális elvárás, ha a takarító szakember lenne, akkor persze ki kéne lépni a minimálbér gödréből.

Minden szolgáltatás felállítása egy nagy kihívás. Ha a szolgáltatásvezető precíz, általában mindig kiderül, hogy a takarítandó terület nagyobb, mint amit a megrendelő megadott. Aztán ha mélyebben elemezzük a szolgáltatási jegyzéket, akkor arról is kiderül, hogy itt, ott eltér attól a nem leírt (sajnos nagy hiba) sztenderdtől, ami a takarítók és a takarító cégvezetők fejében van. Ezt követően pedig a munkaerő-piaci helyzetnek megfelelően elsőre nem találjuk meg azokat az embereket, aki bevállalják a feladatot.

Térjünk vissza az alapokra.

Egy területnek a takarítási díja több féle képen közelíthető meg, ebből az egyik a szükségesnek vélt időráfordítás és a rezsióradíj szorzata. Ha például egy terület takarítását valamilyen becslés vagy tételnorma alapján netán tárgyi normák szerint határozzuk, meg és az mondjuk 1 000 munkaórát igényel egy hónapban, akkor azt beszorozva a mi szervezetünk rezsióradíjával megkapjuk a vállalási árat.

Az időnorma meghatározása nyilván akkor lesz pontos, ha jó normákat használunk és pontos felmérés áll a rendelkezésünkre. A jó norma azt jelenti, hogy az szolgáltatás végrehajtásába bevonandó emberek az adott idő alatt az elvárt mennyiségben meg tudják csinálni a kiadott feladatokat. Az esetek döntő többségében ezeket az embereket, a normák meghatározásának pillanatában még nem vettük fel. Tehát ez egy tapasztalatokra épülő becslés. Mondjuk, ez egy iroda esetén lehet 100 és 250 m2/óra közötti teljesítmény, az adott létesítmény körülményei szerint. A körülmények fontosak és ezek értékelhetőek egy bejárás alatt.

A rezsióradíj a másik nagyon fontos és meghatározó elem, ami azonban minden cégnek a sajátja. Vagyis saját magának alakítja ki. A MATISZ minden évben készít egy ajánlást, ami irányadó lehet, és ami 2019.ben 2.500 Forint. Most azt nem szeretném elemezni, hogy ez, hogy alakult ki, ezt mindenki vizsgálhatja és ezzel együtt, és ettől függetlenül is, ezt minden cégnek saját magának kell kialakítania. Annyit azonban célszerű megjegyezni, hogy ez nem optimális vagy ajánlott rezsióradíj, hanem minimális.

Ami viszont ez után következik, az a szolgáltatás fajlagos díjának megítélése

Ha az adott területen a takarítási teljesítmény 100 m2/óra, akkor 2.500 Forintos rezsióradíjjal számolva egy 25 Ft/m2/nap lesz a szolgáltatás fajlagos díja, ha minden feladatot, minden nap kell csinálni és csak egyszer. Ha a szolgáltató fokozza ez a teljesítményt, akkor, 250 m2/óra elérésével le tudja szorítani a díjat 10 Ft/m2/nap szintre. A teljesítmény fokozásának persze van technológiai és/vagy technikai ára, ami aztán módosítja a rezsióradíjat, valamilyen mértékben. Ez azt jelenti, hogy igazából a 25 Ft/m2/nap reálisan csökkenthető, de a 10 Ft/m2/nap igazából nem érhető el.

Itt jön a kézenfekvő menekülési útvonal, hogy a teljesítmény úgy is fokozható, hogy nem mindent csinálunk minden nap, vagyis elkezdjük ritkítani a gyakoriságokat. Itt jönne be a sztenderd kérdése, mert ma nehéz megmondani, hogy valamilyen gyakoriság mihez képest sok vagy kevés, egy adott helyzetben.

Csak, hogy egyértelmű legyen a gondolatmenet, a nemzetközi gyakorlat szerint:

-          az 180 alatti vízszintes felületeket naponta kell impregnáltan vagy nyirkosan törölni, a padlók esetben ez nedves felmosás vagy gépi tisztítás is lehet (súroló automata, polírozógép, seprőgép, porszívó)

-          az 180 alatti függőleges felületeket pedig hetente kell impregnáltan vagy nyirkosan letörölni (Ez alól kivételt képeznek a szaniter területek és berendezési tárgyak, ahol ezekre a felületekre is napi tisztítás az elvárás).

-          havonta nyirkosan át kell törölni minden 180 feletti vizaszintes és függőleges felületet. (Ez alól kivételt képeznek a szaniter területek és berendezési tárgyak, ahol ezekre a felületekre a savas kémhatású nedves lemosás az elvárás).

-          évente egyszer minden felületet nedvesen kell lemosni és ezen belül a padlót alap tisztítani, adott esetben impregnálni vagy védőréteggel ellátni.

Mindez természetesen nagymértékben függ attól, hogy a létesítmény milyen környezetben van, milyen tevékenység folyik a falai között vagy milyen az ott tevékenykedő emberek kultúrája és nem utolsó sorban milyen prevenciót alkalmaznak (különböző szennyfogó zónák, házi cipők, lábzsákok, légszűrők, zsilipek, védőrétegek, stb.)

Itt jön be az, hogy jó esetben a padló négyzetmétert tudjuk és esetleg azt is, hogy melyik területnek milyen funkciója van. Azonban a teljesítmény kalkuláció szempontjából rendkívül fontos lenne, az 180 alatt és felett lévő vízszintes és függőleges felületek mennyisége. Ez soha egyetlen esetben sem kerül megadásra ezeket egy bejárás alkalmával kéne megbecsülni. Ami pedig még szomorúbb, hogy a takarító cégek már nem is követelik. Pedig a reklamációk 70% ezekkel a felületekkel kapcsolatosak.

"Érdekel"

Értem és felismertem helyzetet

Név *:
e-mail *:
Mobil:
Hasznos volt cikk? *:


A következőket szeretném megjegyezni *:
Érdekelne a dolog mélyebben? *:




A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező!

vissza

Hozzászólások

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:
A cikkhez még nincs hozzászólás.
Legyen Ön az első hozzászóló!

Aranybánya

25 éve foglalkozom a tisztítás-technológiával és itt időnként megosztom a tapasztalataimat. Négy témát viszek: A takarítás történelme (THE HISTORY PROJEKT), a szakmai fejlesztést és mentorálást (RENESZÁNSZ 2.0), a piac monitoringját (TAKARÍTÓ SZEKTOR JELENTÉS) és piacon elérhető technológiai kínálat lényegi elemzését (TECH PROJEKT). Ezen kivül vannak még ötleteim, de van egy fő munkám is, az a szakértési pozicíó és sokkal több már nem fér bele.

Videótár

Best Value

2017.07.25.

SzakmaSztár

2016.04.21.

Boeing fejlesztés

2016.04.08.

Szavazás

Milyen gyakran nyitja meg ezt az oldalt?

Szavazok

Szakmai szótár

Mi a belső tanúsítvány?

Ha a Munkalapra a munkalap tulajdonosa feljegyzést tesz, vagyis felelőssége tudatában leigazolja, hogy az ott rögzített munkát elvégezte, akkor a Munkalap nevet vált és Belső tanúsítvány lesz. A Belső tanúsítványon további személyek is rögzíthetik a munka eredményével kapcsolatos véleményüket, a minőségmérési szabályozás szerint. A Belső tanúsítvány azé, akinek a nevére kiállították, azonban annak másolatát elektronikusan el kell juttatni a megadott helyre, ugyanis ez a dokumentum képezi a Teljesítési igazolás alapját és egyben képezheti a bérszámfejtés alapját is. 

Mit takar a szakmai érdekképviselet fogalma?

Formálisan egy érdekképviselet a megbízói érdekeit képviseli. Informálisan azonban, ha ez egy szakmai vagy szektor szintű érdekképviselet, akkor általában elvárt, hogy a szektor általános igényeit is képviselje. Ebben az esetben azonban kritikus kérdés, hogy ezeket ki és hogyan fogalmazza meg és mikor jelenthető ki, hogy egy adott igény- vagy elvárás csomag a szektor vagy a szakma szélkörben elfogadott alap- vagy általános igényének tekinthető. Ennek áthidalására került bevezetésre az a fogalom, hogy amennyiben az érdekképviselet, a szakterület jellemző piaci összetételét (nagyságra, szakterületre) és kritikus tömegét (árbevétel, alkalmazottak létszáma) képes összefogni, akkor az egy reprezentatív érdeképviseletnek számít, tehát hivatalos, a szektort érintő megállapodásokat köthet más ellenérdekelt érdekképviseletekkel és/vagy az állammal. Illetve az ellenérdekelt reprezentatív érdekképviselet megállapodását ratifikálja az állam és jogerőre is emeli. Tehát egy adott szakmai vagy civil közösség, megfogalmazott és demokratikusan egyeztetett stratégia szerint megtervezett és időrendben meghatározott igénypont megvalósulások folyamatos képviselete, annak operatív menedzsmentje. Továbbá ennek részeként az adott szakmai közösség szervezése, irányítása, emberi viselkedésének és szakmai kultúrájának olyan irányba való fejlesztése, hogy az előbbiekben megfogalmazott igénypontok megvalósulását, maga a közösség változó attitűdje is segítse.Ennek megfelelően különböző rendezvények,bemutatók, események, továbbképzések, minősítések szervezése, lebonyolítása. Az igénypontok, az időbeni megvalósulás rendszerén kívül, hierarchiai rendszerben is értelmezhetők. A legmagasabb szint, amikor az érdekképviselet, a célokkal összhangban valamely jogszabályt akarja módosítani vagy egy újat akar elfogadtatni. Ennél alacsonyabb hierarchiai szint, amikor új kormány vagy miniszteri, illetve önkormányzati rendelet kell módosítani, vagy újat alkotni. A következő még alacsonyabb hierarchiai szint az érdekképviselet a képviselt közösségre vonatkozó szabályozási törekvése irányelveken vagy kötelező, illetve fakultatív jellegű szabványokon keresztül. Az pedig folyamatos szakma-politikai vita tárgya, hogy az érdekképviselet miként tudja leginkább megvalósítani a közösség elvárásait törvényi szabályozáson keresztül vagy az önrendelkezési vagy önkormányzati tevékenységen keresztül. Nyilván a célok eléréséhez mindkét elemre szükség van/lehet, azonban nem mindegy, hogy ezekre milyen arányban fordítanak emberi és anyagi erőforrást, illetve ez, a külső körülmények függvényében időben, hogyan változik. A szakmai vagy civil közösségnek meghatározó érdeke, hogy a felügyelő bizottságon, egyéb szervezeteken és végső soron a közgyűlésen keresztül, az érdekképviselet operatív szervezetét „politikai” folyamatos kontroll alatt tartsa, hogy az ne önállósuljon és tűzön ki az alapvető érdekektől független bürokratikus célokat. Az érdekképviselet megszervezésének fontos paramétere képviselt közösség nagysága, piaci súlya vagy társadalmi jelentősége és ennek megfelelően az hogy mekkora méretű a létrehozott operatív szervezet és annak vezetője/vezetői milyen hatáskörrel/hatalommal rendelkeznek.

Ki a SZOLGÁLTATÁSVEZETŐ?

Hozzá beosztott személyzet segítségével egy dokumentált, integrált és bizalmi szolgáltatás keretén belül, egy előre meghatározott területen az oda nem tartozó és ott különböző kockázatokat jelentő anyagok eltávolítását, vagy távoltartását vezetőként tervezi, szervezi és irányítja, továbbá fejleszti a felügyelete alatt lévő végrehajtó állományt és ezáltal a szolgáltatás eredményességét és hatékonyságát.