Azt gondolom, és egyre erőteljesebben érzem is, hogy a változás, amit annyira áhít mindenki, nem jöhet el, mert a szakmai társadalom nem kész rá. Ez pedig sok mindent felvet. Nyilván nem mindenki és nem minden cég egyforma, azonban egy dolog nem fog megváltozni
Tehát ne áltassuk magunkat, a 90-es évek takarító vállalkozói szerencselovagok voltak. Az évtized végére azonban egy nagyon kis hányaduk felismerte, hogy bizony a konjunktúra mellett némi tudás sem ártana. A piac akkori állapotában, azonban az igazi problémák inkább csak azok számára voltak érzékelhetőek, aki morális oldalról közelítettek a helyzethez. A korlátlanul rendelkezésre álló olcsó munkaerő és még ezen felül az államigazgatás gyengesége nem kényszerített senkit arra, hogy a hatékonyság meghatározó cél legyen.
Tehát a két évtizedet is megélt cégek között nem csak jók vannak! Fontos látni azt is, hogy a gazdaság és a természeti evolúció és szelekció közé nem tehető egyenlőségjel. A túlélésnek számtalan taktikája lehet.
A 2000-es évek sok mindent hoztak, de piac nem ismerte fel, hogy mi lenne az optimális útvonal. Tudjuk, felismerés nélkül nincs belső motiváció csak sodródás az eseményekkel. Bárki bármennyire is panaszkodik 2005 – 2015 között történt meg az, ami szabályozás tekintetében Németországban 60 év alatt ment végbe. Nyilván ezt a fejlődést nem mindenki tudta követni, oly annyira, hogy ma 50 megkérdezett gyakorló takarítóból 20 nem is tudja, hogy a takarítás szakma. 20 hallott róla, 8 viccnek tartja és kettőnek van bizonyítványa, azonban érdekes módon az aranylépésekről nem is hallott.
Lehet, hogy mindezt nehéz befogadni, a szakirányú felsőfokú végzettség pedig végképp a mesék birodalma a legtöbb ember számára. Tehát a helyzet, amiben most vagyunk elsősorban abból a szempontból izgalmas, hogy most már abszolút kérdés a hatékonyság, mert a munkaerő igényei felébredtek és ugyanakkor csökkent a munkaerő kínálat is…
Szóval az egyre növekvő bért, igényt előbb ki kéne termelni. Ha ez rövidtávon nem megy, előtérbe kerül a tőke szerepe: új eszközöket kell venni és ki kell tanítani az embereket a használatukra. A konvergencia pedig majd szép lassan helyreállítja a helyzetet. Mondom szép lassan.
Ez az egész egy cég szintjén is komoly kihívás, hát még aztán takarító szektor szintjén. Én most belekezdtem egy projektbe és nagy kérdés, hogy ez miképpen fog haladni. Akinek kedve van egy újabb kalandba bocsátkozni töltse ki a kérdőívet és hamarosan szervezek egy kerekasztalt.
"Szektoriális"
Ez a véleményem!