Aranybánya

25 éve foglalkozom a tisztítás-technológiával és itt időnként megosztom a tapasztalataimat. Négy témát viszek: A takarítás történelme (THE HISTORY PROJEKT), a szakmai fejlesztést és mentorálást (RENESZÁNSZ 2.0), a piac monitoringját (TAKARÍTÓ SZEKTOR JELENTÉS) és piacon elérhető technológiai kínálat lényegi elemzését (TECH PROJEKT). Ezen kivül vannak még ötleteim, de van egy fő munkám is, az a szakértési pozicíó és sokkal több már nem fér bele.

Videótár

Best Value

2017.07.25.

SzakmaSztár

2016.04.21.

Boeing fejlesztés

2016.04.08.

Szavazás

Milyen gyakran nyitja meg ezt az oldalt?

Szavazok

ISzÉ II. (18.11.06)

 

ISzÉ II. (18.11.06)

A német takarító szektor több mint 650 000 takarítóval és bőven 16,5 milliárd Euró árbevétellel Európa meghatározó szereplője. Ez egy több féle szempontból igényes piac és ugyankkor erőteljesen és több szinten szabályozott.

A mi témánk szempontjából kezdjük az emberekkel.

Nézzük csak a német rendszert! Az LG1 az a mi fogalmaink szerinti minimálbér. Most ne azzal foglalkozzunk, hogy az mennyi. A lényeg az, hogy a LG6 a mi fogalmaink szerinti garantált bérminimum, vagy, ahogy mi hívjuk a szakmunkás bér. 2018-ban a szakmunkás bér 13,55 euró a 10,30 eurós segédmunkás bérrel szemben. Ez a takarítói bértarifa sajátossága, a helyzetre való tekintettel az LG5-ki van véve a rendszerből és ennek megfelelően az LG7 lecsúszott az LG6-ra.

A lényeg, hogy a szakmunkás bér egy kicsit több mint 30% többlet, a szakképzetlenhez képest. Ezt az arányt következetesen követik a 2019-es és a 2020-as évekre is. Ne feledjük, hogy ez a minimum, ennél egy cég fizethet többet, ha a kereslet kínálati viszonyok úgy alakulnak. Továbbá ott van még a béren kívüli juttatások rendszere, ami nyugaton a másik meghatározó feltételrendszer (előnyök és kiváltságok).

Ha ezt összehasonlítjuk a Magyar rendszerrel, akkor azt láthatjuk, hogy nálunk is 2018-ban körülbelül ugyanez az arány érvényesül. Tavaly ez a helyzet egy kicsit rosszabb volt, de érződik, hogy valaki figyel a nemzetközi trendekre is. A probléma csak ott van, hogy ezt a 30%-os szakadékot semelyik cég nem tudja egy szuszra átugrani egyrészt, másrészt pedig nincs olyan ember a világon, aki bármilyen program kapcsán egyik napról a másikra 30% értéknövekedést tud produkálni, különösen úgy, hogy maga a minimálbér is nőtt egyik évről a másikra majdnem 10%-ot.

5. ábra Magyar minimálbér rendszer

Tehát akkor semmi másra ne koncentráljunk csak arra, hogy a tudás és készségnek arányban kel lenni a bérrel. Vannak persze szubjektív kérdések is, mármint ami az elmaradást jelenti a nyugathoz képest, de most tekintsünk el ettől.

Ami már számunkra formálisan is meg van, az az INTÉZMÉNYTAKARÍTÓ és az ÖNJÁRÓ … GÉPKEZELŐ szint, ha az általános német fizetési rendszerből indulunk ki, akkor ott látható az az elvi megközelítés is, hogy a LG1 az LG7 81%-a. Az általános megközelítés az, hogy a szakmunkás az LG7, csak a takarító szektor értékeli ezt másképpen. A mi esetünkben a kérdés az, hogy képesek vagyunk-e megalkotni egy szektor szintű magyar bértarifát és képesek vagyunk-e együttműködni abban, hogy megszülessen a minden vitán felüli egyetértés arra vonatkozóan, hogy milyen szintet hova lövünk be.

Tehát minden adat a rendelkezésükre áll, van viszonyítási alap is, csak egy dolog hiányzik az ugynevezett „politikai” akarat.  Az, hogy ez mekkora felelősség és hová vezet a semmittevés és a másra várás, azt most nem firtatnám. Azonban azt igen, hogy mindez számra lelkiismereti kérdés és a jelenben én ennél többet nem tehetek, mint, hogy ezt megfogalmazom. Az ezzel kapcsolatos konferencia megszervezése nem az én feladatom, de nyilván sokat tudnék ebben segíteni. Azonban ehhez legelőször a kritikus tömeg akarata és elköteleződése szükséges. Nyilván a semmit tevés indoka lehet az, hogy nem ez a megfelelő út, de akkor vajon mi? Sokan gondolhatják azt is, hogy nincs optimális és nem is szükséges szektor szintű stratégia, mert valójában csak egyéni utak vannak. Nyilván ez is lehet igaz, ha a munkaerő és a megrendelő ténylegesen is csak az adott céget látná, és nem általánosítana szektor szintre.

Amit én most megtehetek, hogy létrehozom a tömeget, ha az létre akar jönni. Azzal, hogy kitöltöd, a kérdőívet teszel egy lépést ebbe az irányba. Ha ilyen akarat, nincs, akkor megyünk szépen a szakadék felé. Ha azt gondolod, hogy egyéni megoldásokra van szükség, az is egy fontos visszajelzés. Az 5 kérdés eredménye megmondja majd, hogy merre fejlődhet ez a felvetés.

Ne áltassuk magunkat, bármilyen igénytelen is a piac, az értékkihívás[1] itt van.

[1] Értékkihívás: Államilag növelt minimálbér, „irreális” bérvárakozások egyik oldalról, másik oldalról pedig nagy lemaradás Nyugat-Európához képest. Tehát valamilyen szinten az emberi értéket fejleszteni kell. Ez a szint bőven 10% felett van évente. Minimum.

Itt vannak a kulcskérdések:

"Szektoriális"

Ez a véleményem!

Név *:
e-mail *:
Elfogadom, hogy az értékkihívás belekényszerít abba, hogy fejlesztenünk kell az embereinket! *:

Elfogadom, hogy a jelenlegi rendszer nem inspirálja az embereket és abszolút realitás számukra, hogy részükről nem kell fokozniuk saját értékeiket, ahhoz, hogy magasabb fizetést kapjanak! *:

Elfogadom, hogy a 30%-ot kisebb szakaszokra vagy szakmai szintekre kell osztani, és ennek meg kell határozni olyan szinteket amelyek, túlmutatnak a jelenlegi állami szabályozáson! *:

Elfogadom azt, hogy ezt, senki mást nem tudja megtenni helyettünk, sőt továbbgondolva egyenesen borzasztó lenne, ha ezt más tenné meg? *:

Elfogadom, hogy mindezt szektor szinten kell megvalósítani! *:

Mobil telefon:


A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező!

vissza

Hozzászólások

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:
A cikkhez még nincs hozzászólás.
Legyen Ön az első hozzászóló!