• ask the expert
  • Szolgvez könyv
  • TAKARÍTÓ SZEKTOR JELENTÉS 2017
  • Szolgáltatások és termékek megrendelése

Ha EZ szakma, hól vannak a szakemberek? (19.01.08)

 

Ha EZ szakma, hól vannak a szakemberek? (19.01.08)

Az első kérdés, valójában nem kérdés, mert a takarító formálisan (FEOR 911) a semmilyen szakképzettséget nem igénylő kategóriában van. Ugyanakkor az élet már régen túlhaladta ezt az állapotot és a megrendelői igények is.

Tehát a kérdés, mégiscsak kérdés, mert akkor szervezet szintű döntés kérdése, hogy a támasztunk-e követelményeket a különböző takarítói pozíciók betöltésére? Ez végül is, a takarító szektor kulcs kérdése és meghatározza a szolgáltatás jövőjét a következő 5 évben.

Amennyiben nem támasztunk követelményeket, még az is lehet, hogy a szektor megszűnik (visszaszervezés alternatívája).

- Amennyiben viszont támasztunk követelményeket, akkor ez egy végül is egy minőségi szempont lesz, ami viszonylag új helyzetet jelent majd a piacon és alapvetően a kritikus pont az, hogy a dráguló munkaerő és a hatékonyság növekedés illetve a magasabb minőség milyen árszinten kerül egyensúlyba?

Jelenleg egy olyan átmeneti időszakban vagyunk, amikor az állam ezt még nem szabályozza, de a piaci viszonyok már bizonyos mértékben kezdik korrigálni a helyzetet. Ezért ma azok a nyugati szakmapolitikusok, (akik értik a Kelet-Európa sajátos helyzetet) is azt mondják, hogy most a takarító cégvezetőknek kell lépni és meg kell határozni, a takarító szektor szakmai hierarchiáját, struktúráját és adott esetben a bérszinteket is.

Azért nem mondhatjuk, hogy semmi szabályozás nincs, mert ott van a vezető takarító (FEOR 5241), ami attól függetlenül, hogy csak szakmunkás vagy szolgáltatásvezető végzettséggel tölthető be, lényegében az a szakember, aki minden területen és minden műszakban 10 emberig legalább egyre szükség van.

Ugyanakkor mivel a takarító szektorban nincs szakszervezet, és tulajdonképpen esély sincs rá, hogy legyen, az intenzív párbeszéd. A mai párbeszéd hangsúlya a megrendelőkkel való kommunikációra helyeződik át és ez sokkal inkább szervezeti szintű kérdés, mind szektor szintű.

Tehát ilyen szempontból ez egy sokkal nehezebb helyzet, mint ami ma nyugaton van. Ezért aztán most az igazi versenyhelyzet az, hogy kik azok a cégvezetők, aki ezt a lehető leggyorsabban megértik és lépnek a kényszerpályáktól a valóban fenntartható megoldások felé.

Ez egy nagyon kemény feladat. Nem csak azért mert önmagában egy nehéz helyzet, amit nem lehet jobban leegyszerűsíteni annál, hogy a szolgáltató cégvezetőnek egyszerre kell képviselni két természetükben is ellentétes érdeket (bérszint/hatékonyság és a minőség). Mindezt egy olyan féllel szemben, aki eddig soha nem kényszerült semmilyen alkura és alapvetően olyan mértékben diktált, hogy a szolgáltatási szerződések 95%-át is ö maga fogalmazta meg, semmi olyan szempontot nem véve figyelembe, ami takarítás szakmaspecifikus.

Tehát bármilyen furcsán vagy bántóan is hangzik, a takarító cégvezetőknek (ebből a szempontból mindegy, hogy kicsi vagy nagy cég) először is „nagykorúsítaniuk” kell magukat a megrendelő szemében és aztán meg kell kezdeni a tárgyalásokat. Mindenre talán van egy bő negyed év! Az, hogy ezt követően mi várható, arról később.

A konkrét számok vonatkozásában az nemzeti szintű munkaadó/munkavállaló egyezség bérfejlesztése 8% egy ennél fele ilyen mértékben és trendjében lassulóan bővülő piacon. Ugyanakkor vannak cégek, akik idén 20% feletti bérfejlesztést hajtanak végre és ezzel komolyan hatnak a saját üzletágukra is, de regionális szempontból más üzletágakra is.

Ez feltehetően annak a következménye, hogy a 2016 – 2018 vonatkozásában tapasztalható javulás sok elodázott kérdést is felhalmozott. Mindezekkel párhuzamosa a takarító szektor nem lendült fel (az fontos szempont, hogy részben saját hibájából), az továbbra is stagnál.

Ugyanakkor a média zaj és a növekedés irreális ünneplése a dolgozói szubjektív várakozások ennél lényegesebben magasabb szinten vannak és ez nem hagyható figyelmen kívül. Ez most egy történelmi helyzet a Gordiuszi csomó nem oldható és nem is vágható, a megoldás csak egy úton képzelhető el.

Ez az út új tudás, új kultúrát és ezzel együtt új játékszabályokat kell, hogy hozzon, különben a kényszer eltörli ezt a kiszervezés alternatívát. Miért mert előnyei kezdenek egyensúlyba kerülni a hátrányaival, ha trendet nem fordítjuk meg, a hátrányok túlsúlyba kerülnek. Abszolút értelemben, nyilván a szakmai tudásra a jövőben is szükség lesz, de ez már az egyéni inspiráció kérdésköre.

vissza

Hozzászólások

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:
A cikkhez még nincs hozzászólás.
Legyen Ön az első hozzászóló!

Aranybánya

25 éve foglalkozom a tisztítás-technológiával és itt időnként megosztom a tapasztalataimat. Négy témát viszek: A takarítás történelme (THE HISTORY PROJEKT), a szakmai fejlesztést és mentorálást (RENESZÁNSZ 2.0), a piac monitoringját (TAKARÍTÓ SZEKTOR JELENTÉS) és piacon elérhető technológiai kínálat lényegi elemzését (TECH PROJEKT). Ezen kivül vannak még ötleteim, de van egy fő munkám is, az a szakértési pozicíó és sokkal több már nem fér bele.

Videótár

Best Value

2017.07.25.

SzakmaSztár

2016.04.21.

Boeing fejlesztés

2016.04.08.

Szavazás

Milyen gyakran nyitja meg ezt az oldalt?

Szavazok

Szakmai szótár

Mit értünk az "elsődleges kockázat" fogalma alatt?

Ha egy adott területet nem takarítanak megfelelően (technológia és gyakoriság), akkor a terület sajátosságainak megfelelően megjelenek bizonyos veszélyek. Jelenleg ha ilyen veszélyt tart nyilván a szakma: Közérzeti, egészségügyi, biztonsági, állagi, működési és környezeti.

Mi is pontosan a fertőtlenítés?

Dr, Pechó és Dr. Millasin szerint "A fertőtlenítés (dezinfekció) minden olyan eljárás, amely fertőző forrásból a külső környezetbe került kórokozók elpusztítására, illetőleg fertőző képességük megszüntetésre (inaktiválására) irányul." Idézet bezárva. Ehhez én még hozzátenném, hogy inaktiválásnak az is tekinthető ha a mikroorganizmusokat speciálisan erre a célra fejlesztett mikroszálas kendőbe összeszedjük és eltávolítjuk a területről. Ebben az esetben a területen nem használunk vegyi fertőtlenítő ágenst. 

Mit takar a szakmai érdekképviselet fogalma?

Formálisan egy érdekképviselet a megbízói érdekeit képviseli. Informálisan azonban, ha ez egy szakmai vagy szektor szintű érdekképviselet, akkor általában elvárt, hogy a szektor általános igényeit is képviselje. Ebben az esetben azonban kritikus kérdés, hogy ezeket ki és hogyan fogalmazza meg és mikor jelenthető ki, hogy egy adott igény- vagy elvárás csomag a szektor vagy a szakma szélkörben elfogadott alap- vagy általános igényének tekinthető. Ennek áthidalására került bevezetésre az a fogalom, hogy amennyiben az érdekképviselet, a szakterület jellemző piaci összetételét (nagyságra, szakterületre) és kritikus tömegét (árbevétel, alkalmazottak létszáma) képes összefogni, akkor az egy reprezentatív érdeképviseletnek számít, tehát hivatalos, a szektort érintő megállapodásokat köthet más ellenérdekelt érdekképviseletekkel és/vagy az állammal. Illetve az ellenérdekelt reprezentatív érdekképviselet megállapodását ratifikálja az állam és jogerőre is emeli. Tehát egy adott szakmai vagy civil közösség, megfogalmazott és demokratikusan egyeztetett stratégia szerint megtervezett és időrendben meghatározott igénypont megvalósulások folyamatos képviselete, annak operatív menedzsmentje. Továbbá ennek részeként az adott szakmai közösség szervezése, irányítása, emberi viselkedésének és szakmai kultúrájának olyan irányba való fejlesztése, hogy az előbbiekben megfogalmazott igénypontok megvalósulását, maga a közösség változó attitűdje is segítse.Ennek megfelelően különböző rendezvények,bemutatók, események, továbbképzések, minősítések szervezése, lebonyolítása. Az igénypontok, az időbeni megvalósulás rendszerén kívül, hierarchiai rendszerben is értelmezhetők. A legmagasabb szint, amikor az érdekképviselet, a célokkal összhangban valamely jogszabályt akarja módosítani vagy egy újat akar elfogadtatni. Ennél alacsonyabb hierarchiai szint, amikor új kormány vagy miniszteri, illetve önkormányzati rendelet kell módosítani, vagy újat alkotni. A következő még alacsonyabb hierarchiai szint az érdekképviselet a képviselt közösségre vonatkozó szabályozási törekvése irányelveken vagy kötelező, illetve fakultatív jellegű szabványokon keresztül. Az pedig folyamatos szakma-politikai vita tárgya, hogy az érdekképviselet miként tudja leginkább megvalósítani a közösség elvárásait törvényi szabályozáson keresztül vagy az önrendelkezési vagy önkormányzati tevékenységen keresztül. Nyilván a célok eléréséhez mindkét elemre szükség van/lehet, azonban nem mindegy, hogy ezekre milyen arányban fordítanak emberi és anyagi erőforrást, illetve ez, a külső körülmények függvényében időben, hogyan változik. A szakmai vagy civil közösségnek meghatározó érdeke, hogy a felügyelő bizottságon, egyéb szervezeteken és végső soron a közgyűlésen keresztül, az érdekképviselet operatív szervezetét „politikai” folyamatos kontroll alatt tartsa, hogy az ne önállósuljon és tűzön ki az alapvető érdekektől független bürokratikus célokat. Az érdekképviselet megszervezésének fontos paramétere képviselt közösség nagysága, piaci súlya vagy társadalmi jelentősége és ennek megfelelően az hogy mekkora méretű a létrehozott operatív szervezet és annak vezetője/vezetői milyen hatáskörrel/hatalommal rendelkeznek.

Mik a Gyémántszabályok?

10 szabály, ami keretbe fogalja az Aranylépések rendszerét és azok egyenkénti alkalmazási és összevonási sajátosságaikat.

Mit értünk a "területi adatok" kifejezés alatt?

A takarítandó terület adatai. Ezek lehetnek tárgyszemléletben vagy tételszemléletben. Utóbbi versenykorlátozó, mert elveszi a szabadságot a szolgáltatótól, hogy saját rendszere szerint rendezze a tárgyakat tételbe. A Matisznak ezzel kapcsolatban van irányelve (IR 01), bár erről sajnos kevesen tudnak.