Aranybánya

25 éve foglalkozom a tisztítás-technológiával és itt időnként megosztom a tapasztalataimat. Négy témát viszek: A takarítás történelme (THE HISTORY PROJEKT), a szakmai fejlesztést és mentorálást (RENESZÁNSZ 2.0), a piac monitoringját (TAKARÍTÓ SZEKTOR JELENTÉS) és piacon elérhető technológiai kínálat lényegi elemzését (TECH PROJEKT). Ezen kivül vannak még ötleteim, de van egy fő munkám is, az a szakértési pozicíó és sokkal több már nem fér bele.

Videótár

Best Value

2017.07.25.

SzakmaSztár

2016.04.21.

Boeing fejlesztés

2016.04.08.

Szavazás

Milyen gyakran nyitja meg ezt az oldalt?

Szavazok

Egy konferencia vagy egy könyv? (19.03.18)

 

Egy konferencia vagy egy könyv? (19.03.18)

Közvetlenül az előtt, hogy a mennyiségi halmozódás minőségi váltásba csap át, ahogy ezt a filozófia tanítja, a kör szereplői általában azt gondolják, hogy nincs semmilyen kiút. Ilyenkor bárki bármilyen ötlettel áll elő, arról „pontosan tudják”, hogy lehetetlen. Ilyenkor van az, hogy valaki kívülről, vagy belülről…

A helyzetet tehát másképpen kell értékelni. Tudjuk, hogy senki nem tud írni, ezért lehet az cél, hogy a lehető legtöbben tanuljanak meg. Ne érdemes önmagunkat átverni, a takarító szektor napirendre tért a fölött, hogy a takarító azon a szinten van, amin. Ezért aztán sok mindenre nem alkalmas, most még! Azonban a jövő már nem képzelhető el ebben a formában.

Van 100 olyan téma, amiről beszélhetünk, hogy miért sz@r a helyzet. Azonban nagyon kevesen beszélnek arról, hogy íme, megcsináltam valamit, ami vihetné a dolgokat előre. Aki egy kicsit beleássa magát a szakmába, rögtön látja, a probléma gyökere belső ügy. Vagyis szakma, állítólagos szakértői és prominensei valójában keseregnek a helyzeten, de igazából nem csinálnak semmit, hogy ez megjavuljon.

Mit kéne vagy lehet csinálni?

Meggyőződésem, hogy a problémákat két részre kell osztani. Vannak olyan kihívások, amit cég szinten kell megoldani, ilyen a belső szervezési és kompetenciakérdések. Ez mindenkinek az egyéni ügye!

Azonban vannak olyanok, amik nem oldhatóak meg csak szektor szintjén és csak és kizárólag csak akkor tekinthetőek megoldottnak, ha az adott probléma megoldására kitalált irányelv vagy módszer szektor szintű lesz. Vagyis mondjuk a szolgáltatási szerződések kérdése, vagy a szolgáltatási jegyzékek egységessége. Akkor azt tipikusan szektor szintű kihívás.

Na, már most akkor ez egy izgalmas kérdés, mert ez nem biztos, hogy mindenki így látja. Tehát fontos lenne először is tisztázni, hogy miért gond az, ha nincs kvázi szabványos szerződés vagy szolgáltatási jegyzék. Itt érkeztünk el egy fontos ponthoz, ehhez szükség lenne kerekasztalokra, interaktív konferenciákra, publikációkra és érdemi szakmai vitákra. Hoppá! Miközben lenézzük a takarítót, maguk a takarító cégvezetők is, sajnos, a szektor koponyái nem nagyon képesek kiizzadni magukból egy ilyen rendszert. Tehát szükség lenne egy kis változásra. Hogy látjátok? Alapkérdés lenne, az is, hogy a szektor fejleszti-e magát szakmailag? Olvas-e egyáltalán bármit, a napi politikán és bulváron kívül?

Októberben megjelent a SZOLGÁLTATÁSVEZETŐ könyvem. Az eddig eladott példányokat döntően megrendelők vették meg és nem a szektor képviselői, vagyis nem a takarító cégek cég- és szolgáltatásvezetői. Ez talán egy kicsit cikis is lehet, mert ennek sajnos lesznek negatív következményei. Én szóltam!

A helyzet abból a szempontból is izgalmas, hogy a szakma merre néz valójában. Közvetlenül mag elé, vagy a messze távolba, netán 360 vagy csak 5 fokban látja, mi történik a közvetlen közelében. Szakértőként most egy olyan projekten dolgozom, aminek célja a szakmai hatékonyság fokozása és a teljes transzparencia megvalósítása. Nem állok rosszul vele, mert 6 hónap után áprilisban beindulhat egy olyan próbaüzem, ami különleges eredményeket hozhat. A fejlesztés nem egyszerű, a sebesség sem eszeveszett, de már vannak eredmények. Tehát két nagy feladat van, egy a cégen belül és egy a cégen kívül. Az igazi probléma, hogy az egyik a másikra épül és fordítva is, tehát bárhogy is agyalunk itt nem állítható fel prioritás, mindkét problémával egyszerre kell foglalkozni.

Magam részéről három dolog van folyamatban, az egyik, hogy folyamatosan alakul egy SZOLGÁLTATÁSVEZETŐ II. könyv, ami igazából egy tréninganyag. Tehát az eredetileg hat fejezeten túl, van még néhány szempont, ami új megvilágításba hozza a szolgáltatásvezetői kompetenciákat. Ezzel párhuzamosan készül egy napló is, ami majd egy 1 éves projektet ölel fel, és mutatja majd, hogy miképpen küzd egy szolgáltatásvezető a napi gyakorlatban. A harmadik dolog, hogy folyamatos fejlesztéseken esik át a szakmunkás anyag, elsősorban andragógiai szempontból, vagyis a nagy projekt szakmai tapasztalatai hatnak alacsonyabb szinteken is. A saját cégben való képzéseket nem számítva 20-ik éve képzek takarítókat és több mint 6 000 emberrel volt már tapasztalatom, a segédmunkástól a cégvezetőig, de ettől függetlenül az utóbbi évben is voltak felismeréseim, új összefüggések vonatkozásában.

Az eredeti kérdés, tehát mi vezetne a legjobb eredményre? Nyilván izgalmas kérdés, hogy egy interaktív konferenciához, ki, mennyire felkészült? A Szolgáltatásvezető könyvet nyilván fontos elolvasni, különben miről vitatkoznánk. A szolgáltatásvezetői tréning, ami a szektor szintű együttműködést segítené elő szintén egy mérföldkő, azonban persze addig is jó lenne látni ki mit, gondol.

Van egy másik tréning is, ami arról szól, hogy „soha ne beszély olyan dolgokról, amit még nem írtál le”! Nem tudjuk kinek a gondolata volt, azonban ez egy olyan megközelítés, ami mélyen elgondolkodtató. Természetesen nem kell mindent publikálni, amiről az ember ír, azonban bizonyos dolgokról beszélni kell, mert „a néma gyereknek az anyja sem érti a szavát!” Lényeges, hogy a MATISZ új szakértő minősítési rendszere díjazza a publikációkat, bármilyeneket, ha csak egy saját felületen történik ez kevésbé, ha pedig egy kiadó vállalkozik a megjelentetésükre jobban. Szerintem ez egy „magas labda”. Persze elemezni kell, hogy hol, mikor és mit fog elolvasni a tisztelt szakmai közönség, de persze csak akkor olvas, ha van mit. Na hajrá előre.

vissza

Hozzászólások

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:
A cikkhez még nincs hozzászólás.
Legyen Ön az első hozzászóló!