• ask the expert
  • Szolgvez könyv
  • TAKARÍTÓ SZEKTOR JELENTÉS 2017
  • Szolgáltatások és termékek megrendelése

A Minőségmérés rendszere, az alapfilozófia (18.12.04)

 

A Minőségmérés rendszere, az alapfilozófia (18.12.04)

Az alapgondolat, hogy a minőségnek két dimenziója van. Az egyik, hogy a feladatot a tervezett időben végezték el, a másik pedig az, hogy az elért tisztaság az alkalmazott technológiának megfelelő-e. Vagy ugyanebben a dimenzióban megfelelő technológiát alkalmaztak-e a jelen lévő szennyeződések függvényében.

Vagyis a minőségmérés mindig legalább két kérdésre keresi választ: elégséges-e a tervezett gyakoriság, megfelelően van-e végrehajtva a tisztítás-technológia.

Az első nem törvényszerűen, de alapvetően a megrendelő hatásköre. Ehhez szorosan hozzá tartozik, hogy a munkaterv miképpen van meghatározva, tehát a szolgáltató cég milyen időnormákkal és tartalékokkal dolgozik. Ez rögtön felveti a személyzet struktúráját, összetételét és nyilván képzettségét, tapasztalatát.

A második azonban kifejezetten a szolgáltató hatásköre és felelőssége. Ebben az esetben meghatározó kérdés az alkalmazott eszközrendszer (gép, eszköz, szerszám, kezelőszer) és a végrehajtó kompetenciája (validálás kérdésköre).

Elsőre talán úgy látszik, hogy nagy átfedés van a kettő között. Ez persze abból a szempontból is vizsgálható, hogy napi takarításról van szó, vagy egy időszakos beavatkozásról, mint egy alaptisztítás vagy egy építőipari átadás előtti takarítás.

Nézzük általában az átfedéseket.

Az első szempont, hogy mi a vevő realitása azzal kapcsolatba, amikor megrendel egy szolgáltatást. Nyilván azt gondolja, hogy a tisztaság tökéletes lesz. Ehhez persze jó támpontot és egyértelmű szolgáltatási szintmeghatározást jelenthetnének a technológiai szabványok, de egyelőre nem írtuk meg őket. Szégyellem is magam érte.

Aztán rögtön ez után az is fontos, hogy ez alatt mit ért egy takarítási vállalkozó/cégvezető, és ami a legizgalmasabb, hogy ezt miként fogalmazza meg a végrehajtó számára. Ez rendkívül relatív, mert adott esetben lehet árkérdés, de az is lehet, hogy a vezető rossz információkat kapott, vagy alábecsülte a feladatot. Ilyenkor menet közben is változhat a helyzet. Bonyolódik a helyzet azzal is, hogy mekkora a cég, mert minél nagyobb, annál inkább torzulnak az információk és a végső döntések pedig egy Excel tábla mellett születnek a valóság teljes kizárásával. Itt lehet előnyben egy kis cég, ahol a döntéshozó maga is részt vesz a munkában.

A végső kérdés pedig az, hogy ezzel kapcsolatban mi lesz a dolgozó realitása, annak függvényében, hogy mennyire képzett, milyen tapasztalatai vannak, hogy van ellátva eszközökkel és adott időszakban milyen attitűdje van a munkával kapcsolatban. Tudjuk, hogy 2018-ban ezek közül mindegyik területen kihívásokkal küzdünk, tehát adott esetben úgy is fogalmazhatunk, hogy a megvalósítás esetleges. Nyilván attól is függ mennyire bonyolult a feladat és a dolgozó mit tart elfogadható eredménynek.

Nézzük a kizárólagos szolgáltatói félősséget

1)     A szervezetnek kell, legyen egy belső kvázi szabványrendszere arra, hogy különböző vevői igényeket miképpen kíván kielégíteni. Ez technológiai- és eredmény leírások és az előbbiek illetve a piaci tapasztalat alapján működtet képzési program, amihez szorosan hozzátartozik az árképzés is.

2)     Még az előző kérdéskör része, de mégis külön kezelendő a belső információs és visszaigazolási rendszer. A szervezetnek pontosan kell, tudnia, hogy mit vállal és ez reális kell, hogy legyen a végrehajtó számára is. A végrehajtónak nagyon pontosan kell tudni, hogy mikor végezte el, megfelelő minőségben a munkáját és erről „független” bizonyítékot is kell szereznie, amennyiben az reálisan lehetséges vagy legalább-is leigazolni/nyilatkoznia kell, hogy „büntetőjogi felelőssége tudatában” megfelelően elvégezte azt. Érthető ez?

3)     A szervezetnek kell, hogy legyen egy koncepciója arra vonatkozóan, hogy milyen eszköz és kezelőszer parkot kíván fenntartani. Ez aztán abból a szempontból is fontos, hogy ez része lehet a piac meggyőzésének, az szakszerű cég arculat felépítésének. Nem utolsó sorban ez anyagi kérdés is, különösen a speciálisnak tekinthető és ritkán használt, de nagyon hatásos eszközök és kezelőszerek tekintetében. Tisztán kell látni ennek a rendszernek a fenntartási költségeit (gépek karbantartása, szavatossági idők figyelése, raktározás szakszerűsége stb.).

4)     Végezetül a szervezetnek kell, hogy legyen egy független minőségmérési osztálya/csoportja vagy legalább egy nagy tekintélyű személy, ami, vagy aki minden megbízás esetén valamilyen mérési módszer alapján megadja a végső minőségi jóváhagyást. Végső soron ez lesz a cég megítélésének alapja.

A téma lezárása más és más reakciókat vált ki a cég különböző szintjein. Általában mindenki felfelé mutogat és az a szent meggyőződése, hogy ebben neki semmi felelőssége nincs. Pedig a szomorú helyzet nem pontosan ez.

Ha egy cég belső működését belülről figyeljük, akkor megtapasztalhatjuk a személyzet attitűdjét az előbbiekkel kapcsolatban. Ezt egy szakértő vagy egy auditor csak akkor tudja megfelelően elvégezni, ha a hosszabb időre, legalább 6 hónapra vagy 1 évre belép alkalmazottként ebbe a szervezetbe. Fontos szempont az is, hogy milyen a státusba. Tehát ha a szakértő megfelelően integrálódik, akkor megtapasztalhatja, hogy mi a dolgozok hozzáállása a felülről jövő rendszer felállítási törekvéseknek vagy éppenséggel azok hiányának. Azt is tisztán láthatja, hogy ezek hiánya esetén milyen a szervezet önszerveződő és spontán együttműködési képessége. Ezek szintje adott esetben lehet annak köszönhető, hogy a vezető jól válogatta a beosztottakat, jól válogatott és tudatosan fejleszt is ebben az irányban vagy éppen ellentétben ezek egyáltalán nem szempontok az adott cég belső kultúrájában.

Az alkalmazottak kedvenc gondolata hogy a „fejétől bűzlik a hal”, a vezetők ezzel szemben azt gondolják, hogy „viszont a farktól kell pucolni”. Vagyis elgondolkodnak egymás mellett, mert a kettő nem egy témakör. Ugyanis bűzlő hallal, már nincs mit csinálni, az sajnos megromlott és ki kell dobni. A pucolás pedig a friss hallra vonatkozó „technológiai” szempont, amikor a hall még nem büdös.

Ha nem érthető lefordítom: a szervezet akkor számít jól működő szervezetnek, ha pontosan tudja mire képes és azt adott körülmények között miképpen érheti el. Ennek kapcsán a validált emberek olyan motivációs szinten vannak, hogy a felmerült kihívásoknak mindenképpen meg akarnak felelni. Ebben az élő organizmusban mindenki tudja mi a dolga, mi az az érték amit ö teremt, de ugyanakkor mindenkivel kész együttműködni abban, hogy a megteremtett érték közös része is megvalósuljon. Tehát a minőség iránti felsősség valamilyen szinten szakma és egy másik szinten pedig együttműködés.

A KATANA EDZŐTÁBOR egyik sarokpontja ez, és miközben ezt a blogban is közöltem, a mindennapok során nem beszélek erről, hanem figyelem azt, hogy ki olvassa és ki az, akit mindez megérint. Ugyanis a vezetői szervezés fentről hozza a rendszert, de ennek tartalommal való megtöltése alulról kell, hogy jöjjön. Ugyanakkor az alulról jövő erős attitűd hatással lehet magára a rendszer struktúrájára is év végül majd egy adott helyzetben így válluk tökéletessé.

vissza

Hozzászólások

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:
A cikkhez még nincs hozzászólás.
Legyen Ön az első hozzászóló!

Aranybánya

25 éve foglalkozom a tisztítás-technológiával és itt időnként megosztom a tapasztalataimat. Négy témát viszek: A takarítás történelme (THE HISTORY PROJEKT), a szakmai fejlesztést és mentorálást (RENESZÁNSZ 2.0), a piac monitoringját (TAKARÍTÓ SZEKTOR JELENTÉS) és piacon elérhető technológiai kínálat lényegi elemzését (TECH PROJEKT). Ezen kivül vannak még ötleteim, de van egy fő munkám is, az a szakértési pozicíó és sokkal több már nem fér bele.

Videótár

Best Value

2017.07.25.

SzakmaSztár

2016.04.21.

Boeing fejlesztés

2016.04.08.

Szavazás

Milyen gyakran nyitja meg ezt az oldalt?

Szavazok

Szakmai szótár

Ki a mentor?

Mit jelent a mentorálás és ki is az a mentor? Aligha vitatható ma már, hogy az egyik legnépszerűbb és legtöbbet használt fogalompár ma az oktatás területén a mentor és a mentorálás. Nincs olyan számottevő fejlesztőprogram, amelyben nem jelenik meg a mentor személye és a mentorálás tevékenysége. A mentorálás fogalmát ma az élet számos területén használják, ám kevesen tudják, hogy a szó mit jelent. A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint atyai barát, pártfogó, nevelő jelentéssel egyenértékű. A mai szóhasználatban egy olyan személyt jelent, aki – mint idősebb és tapasztaltabb barát, tanár vagy tanácsadó – atyailag segít jó tanácsokkal valakit. Munkahelyi környezetben olyan személyt jelent, aki egy munkatársa számára tanácsadóként áll rendelkezésre. A mentor elkíséri a munkatársat szakmai fejlődése során, és példát mutat neki (hu.wikipedia.org/wiki/Mentor).

Mit értünk az "elsődleges kockázat" fogalma alatt?

Ha egy adott területet nem takarítanak megfelelően (technológia és gyakoriság), akkor a terület sajátosságainak megfelelően megjelenek bizonyos veszélyek. Jelenleg ha ilyen veszélyt tart nyilván a szakma: Közérzeti, egészségügyi, biztonsági, állagi, működési és környezeti.

Ki a SZOLGÁLTATÁSVEZETŐ?

Hozzá beosztott személyzet segítségével egy dokumentált, integrált és bizalmi szolgáltatás keretén belül, egy előre meghatározott területen az oda nem tartozó és ott különböző kockázatokat jelentő anyagok eltávolítását, vagy távoltartását vezetőként tervezi, szervezi és irányítja, továbbá fejleszti a felügyelete alatt lévő végrehajtó állományt és ezáltal a szolgáltatás eredményességét és hatékonyságát. 

Mi a munkaterv?

Az a dokumentum, amely a Főtáblában megadott ráfordítási időt napra, személyre és területre lebontja. Továbbá megadja, hogy adott feladat milyen szakmai szintet igényel (ennek most már kisebb a jelentősége, mert ezt egyébként is szabályozza a szakmai és vizsgakövetelmény), persze jelenleg ezt senki nem vizsgálja. Lényege, hogy a cégek között abban lehet különbség, vagyis a verseny abból áll, hogy melyik cég milyen tételekbe[i] rendezi a területi adatokat. A Munkatervnek a minőségmérésben is nagy jelentősége van, hiszen közvetlenül a takarítás után csak akkor ellenőrizhető egy tétel, ha tudjuk, hogy az mikor fejeződik be. [i] Tétel: az egy időben ellenőrzésre bocsájtott tárgyak (külön technológiát igénylő felületek) összessége.

Mi az aranylépés?

Az "Aranylépés" egy fogalomrendszer egyik eleme, ami a tisztítás technológiai fegyelmét fogja egybe. Ezen belül az aranylépések, melyekből pontosan négy van, olyan eljárás típusok, melyek minden technológiai során ugyanabban a sorrendben kerülnek alkalmazásra és egymáshoz képesti viszonyukat az úgynevezett "Gyémánt" szabályok határozzák meg.