Az új világ: Ausztria

Ausztria mindenféle szempontból különleges helyet foglal el a szívemben. A hegyek, a tavak és az erdők mindig lenyűgöztek, azonban az utóbbi 20 évben a takarítási szakma megszervezése leginkább. 

Ugyanakkor az osztrákok és a Habsburgok történelemben játszott szerepe nem mondható egyértelműen pozitívnak és mégis a mai Ausztria egy olyan hely, ahova az ember szívesen megy dolgozni és kikapcsolódni is. 

2020 júniusában a végzettségeim és a szakmai tapasztalatom elismerésre került és megkaptam azt a lehetőséget, hogy iparjogi ügyvezető igazgató lehessek egy ausztriai cégnél. Ez talán több, mint egy kitüntetés és egyben nagy kihívás is. Ez a blog a jövőben arról fog szólni, hogy milyen Ausztriában takarító céget vezetni.

A nagy kaland bejegyzései

A szolgáltatási rendszer I. (Bérkérdések)

A szolgáltatási rendszer I. (Bérkérdések)
2020.09.11.

Magyarországgal ellentétben Ausztriában nincs egységes minimálbér. A minimálbérek mértékét, melyet általában évente emelnek, az egyes kollektívszerződések szabályozzák részletesen. Egy munkavállaló minimálbérének mértéke több tényezőtől függ, különösen a tevékenység jellegétől, a munkavállaló képzettségétől, az üzletágtól, a munkahelytől (tartomány) és a munkavállaló által teljesített szolgálati időtől.

A minimálbérekre vonatkozó előírások betartása nagyon magas büntetésekkel (munkavállalón­ként 50.000 €-ig) kerül kikényszerítésre.

A kollektívszerződések a munkáltató képviselete (általában a gazdasági kamara egy szakágazata) és a munkavállaló képvi­selete (általában egy szakszervezet) között kötött megállapo­dások. Minden évben kereken 500 kollektívszerződés köttetik különböző üzletágakban. E megállapodásokban a részletesen szabályozott minimálbérre vonatkozó előírások mellett a felek a munkaidőt, a túlórák és az utazási kiadások díjazását, a plusz szabadnapokat, pihenőnapokat, az integrációs szakképzéseket stb. szabályozzák.

A kollektívszerződéseknek úgy szólván „törvényerejű“ jelentősé­gük van, mivel azok közvetlenül az érintett munkaviszonyokra vonatkoznak. A munkaügyi bíróság előtt minden munkavállaló hivatkozhat a kollektívszerződések rendelkezéseire.

A munkáltatónak mindenképpen ismernie kell az üzemére vonatkozó kollektívszerződést. A legtöbb kollektívszerződés például szabályozza, hogy a munkavállalónak évente 14 és nem pedig 12 havi bér jár, valamint hogy számára bizonyos plusz szolgáltatások (például jubileumi pénz) is fizetendők.

A takarító szektor, vagyis MŰEMLÉK, HOMLOKZAT ÉS ÉPÜLETTISZTÍTÁS kollektív szerződése szerint a bizonyítvánnyal rendelkező szakmunkások órabére 11,26 euró ez 172 órával 1.936,72 bruttó havi fizetést jelent. A szakmában ezek az emberek jellemzően csoportvezetői vagy területi vezetői pozíciókat töltenek be. Csak, hogy tisztán lássunk, az ügyvezetők bérezése 4.000 eurónál kezdődik. A kettő között helyezkedik el valahol a nagyobb területi vezetők vagy szolgáltatásvezetők bére, kik már 50 – 100 ember munkateljesítményéért is felelnek.

A munkások számára még további kategóriák vannak meghatározva. A 2. fizetési kategória azok számára van, akik „mindent” tudnak, de nincs róla papírjuk. Ezen dolgozók órabére 10,22 euró, vagyis 172 órára vetítve 1.757 euró, vagyis egy szakmunkás bizonyítvány havonta ér kb. 200 eurót, ami barátok közt is 70.000 forint, ez erősen közelít az évi 1 millióhoz. Ezért talán érdemes tanulni és vizsgázni. Ehhez képest egy szobalány, akit a 3. bércsoportba sorolnak 9,98 euró minimálbérrel számolhat.

A munkaviszony létrehozásához egy munkaszerződés szüksé­ges. Ausztriában a munkaszerződés megkötése, módosítása és megszüntetése írásban, szóban, de ráutaló magatartás útján is tör­ténhet. A gyakorlatban az osztrák bíróságok a munkáltató terhére viszonylag gyorsan állapítanak meg egy a munkaszerződésben ráutaló magatartás útján történt módosítást.

A magyar munkajoggal ellentétben a munkaszerződés ren­des felmondását a munkáltatónak nem kell megindokolni. A felmondásnál azonban nem csak bizonyos felmondási határ­időt, hanem bizonyos felmondási időpontokat (például naptári negyedév vége) kell figyelembe venni. Ezeket a szabályokat a munkaszerződések és a mindenkor érvényben lévő kollektívszer­ződések módosíthatják.

A felek a munkaviszony kezdetén legfeljebb egy-egy hónapos pró­baidőben állapodhatnak meg. A próbaidő alatt a munkaviszonyt a munkáltató vagy a munkavállaló minden indok nélkül azonnali hatállyal (tehát felmondási határidő nélkül) megszüntetheti.

A törvényben meghatározott rendes munkaidő naponta 8 óra hetente pedig 40 óra. Számos üzletágban a kollektívszerződések a rendes munkaidőt heti 38,5 illetve 38 órára csökkentik. Rendkí­vüli munkaszükséglet esetén a napi munkaidőt 12 órára, a heti munkaidőt 60 órára lehet átmenetileg (a naptári év legfeljebb 12 hetében) túlórákkal meghosszabbítani. Túlóra után alapvetően egy 50 %-os pótlékot kell fizetni. Megállapodás szerint pénzbeli juttatás helyett a túlórákat szabadidő adásával (időkiegyenlítés) is törleszteni lehet. Túlóraátalányban is meg lehet állapodni, amennyiben annak mértéke átlagban nem kevesebb, mint a ténylegesen végzett túlóra után járó díjazás.

Átlagban a munkavállalónak minden munkaévben 25 munkanap (5 hét) szabadság jár, mely 25 éves munkaviszony után 30 munkanapra (6 hét) nő. Ausztriában a szabadsági igény mértékének megállapításánál ezért a munkavállaló életkora nem mérvadó. Vannak azonban olyan időszakok (például más munkáltatónál töltött szolgálati idő, diákévek, önálló vállalkozóként töltött idő stb.), melyek bizonyos határig a szabadsági igény mértékének megállapításánál mérvadó szolgálati időbe beszámítandók. A legtöbb kollektívszerződés rendkívüli eseményekre vonatkozóan további szabadnapokat ír elő (például munkavállaló házasságkötése, családban történő haláleset, stb.).

Ausztriában a munkavállalók és a munkáltatók a munkaszer­ződésben általában bruttó fizetésben/bérben állapodnak meg. Ebből a bruttó fizetésből/bérből vonja le a munkáltató a személyi jövedelemadót (SZJA) és a TB járulékokat (munkavállalói rész), és fizeti ki a nettó bért a munkavállaló részére.

Ezen felül vannak a munkáltatói TB-járulékok, ami kb. 23 %; valamint egyéb munkabérrel kapcsolatos járulékok (a családi teherviselés kiegyenlítésére létrehozott pénzalaphoz való hozzájárulás, kamarai hozzájárulás, kommunális adó, stb.) is. A munkáltatói terhek így összesen 31 %-ot tesznek ki.

Egy kis anyag haladoknak: lohnnebenkosten-denkmal-fassaden-gebaeudereiniger-2020.pdf

Amennyiben további adatra lenne szükséges, jelezd az ürlapon!

Vissza

Feliratkozom az AUSZTRIAI PROJEKT blogra



A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező!

Szakmapolitika

Tanácsadás

Képzés

Szolgáltatásaim várják önt 








A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező!