Ritz Tibor - takaritz.hu

Napló a tisztítás-technológia szakmáról és a szakmának - takaritoguru.hu

Varsó után Verona előtt

 

Az idén valahogy úgy adódott, hogy mindkét kiállítás innovációs zsűrijének tagja lehettem. Ez abból a szempontból is érdekes, hogy ennek kapcsán már több beszélgetés is lezajlott és még nincs arra egyértelmű válasz, hogy hová is tart az iparágunk. Mégis azért van néhány pont, ami figyelemre méltó.

A varsói vásár innovációs zsűrije három szakemberből és két szakújságíróból állt: Michelle Marshall (European Cleaning Journal), Jolanta Sergot-Kowalska (lengyel szakmai vezető), Helge Alt (észt szakmai vezető), Reinhard Knittler (Reinigungs Markt) és jómagam, mint magyar szakmai vezető. A csapat brit, német, észt, lengyel és magyar tagokból állt. Mindenki mindenkit ismert, de az összetétel csak a zsűrizés napján derült ki. A mintegy 25 pályázatot, még a vásár előtt 9-re, témánként 3 termékre szűkítettük és a zsűrizés a pályázók prezentációival kezdődött. A három téma: gép, kezelőszer és technológia.

Az első és meghatározó jelentőségű kérdés, hogy ha az innováció oldaláról közelítünk a vásár felé, akkor azt is mondhatjuk, hogy azért célszerű részt venni egy vásáron, hogy lássuk, mit lenne célszerű bevezetni a piacunkra.

Az alapgondolat lehet az, hogy minden, ami újdonság, meglepheti a vevőt és talán hajlandó azt jobban megfizetni, mert többet ér neki. Vagy éppen ellenkezőleg: nekünk éri meg, mert az újdonság által hatékonyabbak lehetünk és az árverseny során nem kell minőségi kompromisszumokat kötnünk. Ugyanakkor az is lehet, hogy az innováció egy új helyzetet teremet, egy új szolgáltatással jelenhetünk meg vagy új szemszögből mutathatunk be egy régi szolgáltatást.

Mindegy, hogy mi a motívum, az újdonságnak varázsa van! Érdekes módon a zsűrizés közben nem voltak dilemmák és viszonylag gyorsan lehetett dönteni, mert mindenki hasonlóan látta a helyzetet.

Varázsa van annak, ha azt mondjuk a vevőnek, hogy olyan tisztítószert alkalmazunk, aminek használatának köszönhetően 24 órán keresztül nem marad meg az ujjlenyomat a felületeken. A szer nem drágább, mint a többi, csak tudni kell róla. Tehát a szolgáltatás sem lesz drágább és mégis többet ér, ha ezt tudatosítani tudjuk a megrendelőben. A tisztítószer kategória győztese a VOIGT – UNIVERSAL. Természetesen a nem nyerők is érdekesek voltak. Így a BUZIL egy tenzid mentes szerrel pályázott, amit kifejezetten gress lap tisztításra ajánlanak, a KIEHL pedig egy oxigén alapú szaniter tisztítóval jelentkezett.

Varázsa lehet annak, ha a takarító nem hagyományos eszközökkel dolgozik és nem hagyományos módon teszi azt. Azon kívül, hogy egy gép tisztítás-technológiailag, ergonómiailag és kezeléstechnikailag is újdonság a tervezők még arra is gondoltak, hogy a lítium-ion akkumulátorok terhelését „okos” elektronika figyelje és menedzselje. Ennek megfelelően lehet, hogy 10 év múlva már nem lesz nagytakarítás, mert egészen más minőségű lesz a napi takarítás. A gép kategória győztese az I-MOP súrolórendszer. Természetesen a verseny itt is izgalmas volt. A KӒRCHER talán meghozta az áttörést a gőzgépek, helyesebben a gőzgéphez használt padlótisztító fejek fejlesztésében és a KAIVAK is érdekes rendszert mutatott be azzal, hogy miképpen építenek össze egy vödröt, felmosót és egy akkumulátoros vízszívót. Utóbbi kábeles változata már Amszterdamban 2014-ben bemutatásra került.

Varázsa lehet annak, ha a megrendelő átérzi annak jelentőségét, hogy mostantól kezdve a legszuperebb és legpraktikusabb WC papír adagolóból olyan papír jön amit Tetrapack dobozokból gyártanak. Tehát a takarítócég hozzájárulhat ahhoz, hogy egy adott cég környezetbarátbb legyen és talán még hírértéke is lehet a dolognak. A technológia kategória győztese a LUCART cég adagoló rendszere lett. A többiek is jók voltak, de hát mindig van egy legjobb. Az irányok is érdekesek voltak: fertőtlenítő higiéniai papírok és olyanok, amik vízben oldódnak.

Mit mutat a 2015-ös győztesek listája?

Azt gondolom, hogy nagyon is sokat.

Először is rendkívül fontos kérdés, hogy a környezetbarát konjunktúrában merre tart a tisztítószerek fejlődése. Ez több szempontból is érdekes kérdés, ugyanis nem látszik az, hogy a tisztítószergyártók válságban lennének. A piac e szegmensében iszonyatosan nagy az inercia és ma is jól fogynak a 30 éve bevált klasszikus „öreg” szerek. A nevüket most nem írnám le, ha nem baj. Ezért az gondolom, hogy figyelni kell, mit csinálnak, merre mozdulnak a tisztítószer fejlesztők. A környezetbarát minősítések gőzerővel folynak, új funkciók jelennek meg és a nanotechnológia is rendkívüli erővel tör előre. Ha valaki a szolgáltatásának megújításában gondolkodik, ezt a szegmenst ne tévessze szeme elől.

Másodszor a gépek és kézi eszközök világa -szerintem- most éri második virágkorát. Persze nem tudni melyik találmány lesz majd stabil a jövőben és válik klasszikussá. Viszont figyelni kell, mi jelenik meg és az hogyan integrálható a meglévő szolgáltatásokba, vagy éppen ellenkezőleg mi az, amivel egy teljesen új típusú szolgáltatás valósítható meg. Utóbbi esetében pedig nem elhanyagolható tényező, hogy elsőre ebben nem is lesz még konkurencia.

Harmadszor pedig azt gondolom, hogy sok újdonság vagy akár néhány „régiség” felhasználásával létrehozható egy eddig nem ismert új rendszer. Továbbá bármerre körülnézünk az üzleti életben, azt látjuk, hogy mindenki fejleszt, ugyanis az elavult dolgokat senki nem keresi, senkit sem izgatnak fel. Ha azt akarod, hogy ajánlatod szexi legyen, olyat kell mutatnod, ami meglepi a potenciális megrendelőt.

Ha mindezt a képzés oldaláról nézzük:

A cégeknek ideje valós képzési terveket készíteniük és gondolkodni azon, hogy miképpen integrálják az új tudást a cégbe. Ez a szakma sem olyan, hogy egyszer megtanultam aztán ülhetek életem végéig a babérjaimon, hanem folyamatosan kell fejlődni a korral.

A veronai mezőny ennél sokkal erősebb lesz és hamarosan beszámolók errről is.

vissza

Hozzászólások

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:
A cikkhez még nincs hozzászólás.
Legyen Ön az első hozzászóló!